Útra kelt a kolozsvári szemét

A drágítás mértéke 1,33 lej, vagyis ezentúl egy személynek havonta 8,33 lejt kell fizetnie a szemétszállítás után.

Ezzel egyidőben jelentősen megemelték az illetéket a jogi személyek számára: eddig a cégeknek és az intézményeknek egy köbméter hulladék elvitele után 16,92 lejt kellett fizetniük, szerdától azonban 70,34 lejt kell leróniuk. Az önkormányzati ülésen tizenhét tanácsos vett részt, közülük tizenöten szavaztak a díj növelése mellett, míg két szociáldemokrata (PSD) képviselő a határozat ellen voksolt.

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a Krónikának korábban úgy nyilatkozott: a nagyváradiak segítsége révén a megye vezetése három hónap haladékot nyert az új Kolozs megyei ideiglenes hulladéktározó megvalósítására. Időközben azonban a kolozsvári szemétgondok súlyos méreteket öltöttek: múlt héten a megyeháza arról tájékoztatott, hogy jelentős mennyiségű illegális hulladék jelent meg a pataréti, nemrég véglegesen bezárt szeméttelepen.

Petíciót nyújtanak be a kolozsvári civilek

Az ügyet a civilek sem hagyták szó nélkül, ugyanis tíz kolozsvári szervezet pénteken a helyi és a megyei önkormányzathoz is petíciót nyújt be, amelyben hatékony Kolozs megyei hulladékgazdálkodási terv kidolgozását sürgetik. A jogvédelmi és környezetvédelmi szervezetek külföldi szakértőkkel dolgoztak ki rövid és hoszszú tavú javaslatokat, amelyek nyomán megvalósulhat az elképzelésük.

A kezdeményezők egyebek mellett azt kérik, hogy a hulladékgazdálkodás kapcsán a hivatalok tartsanak közvitákat, a megyei stratégia kidolgozásába avassák be az állampolgárokat is. A civil szervezetek meglátása szerint egy olyan rendszer bevezetése is hasznos lenne, amely szerint a lakosok az eldobott szemét mennyisége után fizetnének a hulladékkezelő vállalatoknak, ugyanakkor a műanyag zacskók betiltását, illetve újrahasznosítható papírtasakokkal való helyettesítését is javasolják.

A petíció szerint az iskolákban és közintézményekben az egyszer használatos evőeszközöket, poharakat és tányérokat más anyagú eszközökre kellene cserélni, ugyanakkor szorgalmazni kellene a csapvíz fogyasztását a pillepalackos helyett. Emellett támogatni kellene azokat az üzleteket, amelyek kimérős, valamint újrahasznosítható termékeket – például pelenkát – árusítanak.

Az egyesületek szerint a hulladékot már a kidobásnál szelektálni kellene, ugyanakkor több helyszínen kellene gyűjteni a használt étolajat, és javasolják a szemetet égetők szigorú bírságolását.
„Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a hulladékgazdálkodás problémájára. Az EU idén áprilisban kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen az ezzel kapcsolatos hiányos törvények miatt, és felszólította az országot, hogy 2025-ig minden, az uniós normáknak nem megfelelő szeméttelepet zárjanak be” – olvasható a kezdeményezők közleményében.

Tonnánként 80 lej lenne a díj

Eközben Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter arról számolt be, hogy hulladéktárolási díjat vezetnek be 2016. január elsejétől: eszerint egy tonna szemét tárolása 80 lejbe fog kerülni, az illeték pedig év végéig megkétszereződik. „A díj azért is magas, hogy senkinek ne legyen kedve a hulladék felhalmozásához” – fogalmazott a tárcavezető. Gavrilescu elmondása szerint az illeték bevezetésével Románia felzárkózik az Európai Unió „nulla szemét” elvéhez, amely alapján minden hulladékot újra kell hasznosítani, illetve nyersanyaggá kell alakítani.

A hulladéktárolási díj kivetését már a 2013/31-es számú kormányrendelet előírta, eszerint már 2014-ben tonnánkénti 50 lejes díjat vezettek volna be, az összeg pedig 2015-ben 80 lejre, 2016-ban pedig 120 lejre emelkedett volna. A rendeletet végül módosította a parlament, amely csak 2017-től vezette volna be a tonnánkénti 80 lejes illetéket.

A minisztérium ösztönző intézkedése alapvetően hasznos és hatékony lenne, az erdélyi megyeszékhelyeken azonban a megfelelő infrastruktúra hiányában nehezen megoldható a hulladék-újrahasznosítás.

Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője szerint a környezetvédelmi miniszter által beharangozott intézkedéssel az a probléma, hogy a hulladéktárolási díj nem a szemét mennyiségétől függne. Mint lapunknak elmondta: visszásnak tartja az elképzelést, amely szerinte nem fogja elérni a kívánt eredményt.

A szakember – aki az országos helyzetet is jól ismeri – úgy véli, hogy ameddig nem személyre szabottan számolják fel az illetéket, addig semmi nem motiválja az embereket a szelektív gyűjtésre. Rámutatott: a nagyváradi önkormányzat már kétszer is kérvényezte, hogy a szállítási díjakat mennyiség alapján határozhassák meg, de az illetékes hatóság törvénytelennek minősítette.

Pálhegyi elmagyarázta: a hulladéktárolási díjat a szállító fizetné ki, amikor a rakományt lerakja a szeméttelepen, az összegyűlt pénz pedig a környezetvédelmi alapba folyna be. Az ügyvezető még nem végzett pontos számításokat, de becslése szerint az intézkedés nyomán körülbelül 15–20 százalékkal emelnék a lakosságra kivetett szemétdíj értékét.

Pálhegyi Zoltán egyébként úgy véli: infrastrukturális szempontból Nagyvárad rendkívül előrehaladott helyzetben van az ország más városaihoz képest. Ugyanakkor beszámolt arról is, hogy Temesváron például nincsenek közös, több lakóközösséget érintő gyűjtőpontok, hanem tömbházanként szedik össze a hulladékot. „Ha kisebb közösséghez lehet kötni a szemetet, akkor a lakosok is jobban odafigyelnek” – magyarázta a szakember.

A megyeszékhelyen most azt tervezik, hogy a lakónegyedekben található szemeteseket elkerítik, hogy azokhoz csak a tömbház bejáratát is nyitó kártyával lehessen hozzáférni. A RER ugyanis nem róhat ki bírságot, ezt csak a rendőrség teheti meg, viszont ameddig nem kerítik el a konténereket, gyakorlatilag senkit sem lehet felelősségre vonni.

„Inkább a patakba öntik a szemetet”

Pál Tamás, a csíkszeredai Eco Csík hulladékszállító vállalat igazgatója elmondta: az illeték bevezetésével a minisztérium szándéka egyértelműen a lakosság ösztönzése, de nem biztos, hogy ez eléri a várt hatást. „Sajnos benne van a pakliban az is, hogy az emberek inkább a patakba öntik a szemetüket, mintsem magasabb összeget fizessenek” – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Pál Tamás úgy véli: inkább arról lehet szó, hogy a minisztérium kapkod, hiszen az európai uniós vállalása alapján Romániának a hulladék legalább 15 százalékát kellene újrahasznosítania, de „legjobb esetben is csak alig tíz százalékát sikerül”. „Fontos folyamatosan hangsúlyozni, hogy mindenki tudomásul vegye: a szelektív hulladékgyűjtés fontos” – hangsúlyozta az igazgató. Pál Tamás azt is elmondta: szerinte a tonnánkénti nyolcvanlejes pluszkiadás minden bizonnyal a fogyasztókat fogja terhelni. A Csíkszeredában összegyűjtött hulladékot egyébként a taplocai tároló bezárása óta Brassóba szállítják.

Marosvásárhelyen csak elméletben létezik a szemét-újrahasznosítás, a gyakorlatban azonban több tényező is nehezíti a megvalósítást. Egyrészt problémát okoz, hogy a hulladékgyűjtő konténereket gyakran felborítják, időnként fel is gyújtják, ezen a héten is a tűzoltóknak kellett közbelépniük a Tudor lakónegyedben.

Csegzi Sándor, Dorin Florea polgármester tanácsadója úgy véli: „konténerekkel vagy azok nélkül, lássuk be: Marosvásárhelyen nem működött soha megfelelően a szelektív hulladékgyűjtés”. Elmondása szerint a pillepalackokon kívül „semmire nincs vevő”, és mivel az önkormányzatnak még nem sikerült megnyitni a kakasdi átrakóállomást, a külön-külön gyűjtött hulladék egyelőre egy helyre kerül.

„Szelektív gyűjtésről akkor beszélhetünk, amikor megnyílik az átrakó és a kerelőszentpáli új tároló” – szögezte le Csegzi Sándor, akinek reményei szerint őszig mindkét létesítményt megnyitják. Addig azonban még az önkormányzatnak ki kell választania az átrakó és a tároló működtetőit, ugyanakkor a megfelelő infrastruktúra kialakítását is be kell fejeznie. „Szeretnénk még az új év előtt végezni mindezzel, így nem kell majd a lakossággal megfizettetnünk a tonnánkénti 80 lejt, amit a minisztérium szeretne bevasalni” – fogalmazott Csegzi.

A pillepalackok piaca

Marosvásárhelyen egyébként az eldobott pillepalackokat általában a roma közösség gyűjti össze és értékesíti. Egy guberáló lapunknak elmondta: a papírt jóval nehezebb eladni, sörösdobozokat pedig nem igazán éri meg gyűjteni, mert súlyuk elenyésző. Hozzátette: vasat egyre ritkábban találni a szemetesek környékén, sokkal több a sörösüveg és az ablaküveg, de ezt nem tudják továbbadni. A használt háztartási elektronikai cikkektől egyébként ingyenesen meg lehet válni bizonyos szakboltokban és a köztisztasági vállalat udvarán.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb, hétfőn közölt jelentése szerint 2012-ben a romániai megyei jogú városokban a hulladéknak kevesebb mint 5 százalékát hasznosították újra, ezzel csak Törökországot, Montenegrót, Szerbiát és Macedóniát előzzük meg az európai listán – a utóbbi két államban egyáltalán nem zajlott ilyen tevékenység. Bulgária ehhez képest 25 százalékos teljesítményt nyújtott. Az összeállítás élén Németország áll, ahol a szemét több mint 60 százalékát komposztálták, illetve hasznosították újra.