Útdíj a pártkasszába?

Mindez a nyomozó hatóság hétfő esti közleményéből derül ki, amely egyúttal feltárja, hogy a Hargita Megyei Tanács elnökéhez hasonlóan a korrupciógyanús ügyben bűnvádi eljárás folyik a szintén vizsgálati fogságba helyezett Pálffy Domokos, az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője és Csiszér Botond Benedek, a testületnek alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetője ellen is. A DNA azt már kedden hozta nyilvánosságra, hogy gyanúsítottként őrizetbe vették Sófalvi Lászlót, a megyei tanács korábbi alelnökét is. Borbolyt folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folyamatos elfogadásával, magánokirat-hamisításra, illetve hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítják.

Az ügyészség szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt öszszegeket egy olyan cégnek, amely Pálffy tényleges irányítása alatt működött, és ezzel közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak. A Gagyon bejegyzett Stravia Group Kft.-ről van szó, amely a megyei tanácsos érintettségi nyilatkozatában nem szerepel ugyan, ám a vádhatóság szerint Pálffy húgának cége, amellyel 2008–2012 között 25 millió lej összértékben negyvenszer szerződött a megyei önkormányzat útépítés és -javítás céljából. Ily módon Pálffy esetében fennáll az összeférhetetlenség gyanúja, hiszen tanácsosként megszavazta a számára anyagi hasznot hozó megrendeléseket. A DNA arra is kitér, hogy a Stravia által kért útfelújítási díj magasabb volt, mint a versenytárgyalásról kizárt másik társaság tarifája, a munkálatok minőségét felügyelő szakértő ellenezte a céget megillető összeg kifizetését, továbbá a kivitelező a tervben rögzítetthez képest vékonyabb aszfaltréteget húzott fel. A DNA-dosszié szerint Borboly Csaba közvetítőn keresztül megkövetelte az önkormányzat által ugyancsak útjavítással megbízott borzonti Bridge Road Construct Kft.-től, hogy az önkormányzat által kifizetett 496 ezer lej tíz százalékával támogassa a Csíkért Egyesületet. A szervezetet a Borboly irányította Csík területi RMDSZ hozta létre 2007-ben, többnyire kulturális, ifjúsági programokat támogat. Az ügyészség úgy véli, a tanácselnök – a közérdek elleni hivatali viszszaélést leplezendő – a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket. 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtotta fel többek között Csiszér Benedeket, hogy a számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, tavaly pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – rendőrségi feljelentéssel próbálta álcázni az ügyet. Az elöljáró a DNA megkeresésére küldött tavaly októberi válaszában azt állította, hogy a Stravia Group kifizetésekor a megyei tanácsot egy hamisított dokumentum révén valaki félrevezette. Az ügyészség mindhárom gyanúsított 29 napos előzetes letartóztatását kezdeményezte.

Harmincnapos „szabadság\"

Borboly Csaba koholmánynak nevezte az ellene megfogalmazott vádat, amikor tegnap reggel a rendőrségi fogdából a marosvásárhelyi táblabíróságra szállították, ahol napirendre tűzték a 29 napos letartóztatási kérésről szóló ügyészségi javaslatot. „Csak a Hargita megyei utakat akartam leaszfaltoztatni, ezek ugyanis negyven éve nem voltak aszfaltozva\" – mondta újságíróknak a tanácselnök, mielőtt megkezdődött a zárt ajtók mögött zajló tárgyalás. Közben a felesége, Borboly Melinda arra panaszkodott, azt sem tették lehetővé számára, hogy fogkefét bevigyen a férjének. Délután kihirdetett ítéletében a táblabíróság elutasította a négy gyanúsított letartóztatására vonatkozó kérést, ugyanakkor az a döntés született, hogy Borbolyék harminc napig nem hagyhatják el lakóhelyüket, ez idő alatt pedig tisztségüket sem tölthetik be. Borboly a bíróságtól távozóban törvényesnek nevezte az önkormányzat által lebonyolított szerződéseket és kifizetéseket, amit reményei szerint később az igazságszolgáltatás is megállapít majd. A politikus felkérte a megye lakosait, hogy a következő 30 napos „szabadsága\" idején – amelyet családja körében tölt – ne próbálják felvenni vele a kapcsolatot. „Köszönöm az együttérzést, szolidaritást! Megnyugtatom Önöket és mindenkit, hogy a vádak alaptalanok. Folytassuk a munkát! Együtt! Nem adom fel!\" – üzente kora esti Facebook-bejegyzésében híveinek Borboly.

Megfélemlítést kiált az RMDSZ

Kelemen Hunor szövetségi elnökhöz hasonlóan tegnap az RMDSZ számos testülete kifejezte Borboly iránti szolidaritását. Az alakulat székelyföldi önkormányzati vezetői a román karhatalom „aljas megfélemlítési kísérletének\" nevezték a tanácselnök „meghurcolását\", szerintük Borboly nem tett mást, mint a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelméért harcolt. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége nevében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Rafai Emil székelykeresztúri, Péter Ferenc szovátai és Simon István kerelőszentpáli polgármester szerint az ügyészségi akció a magyar közösség intézményei és jelképei elleni támadássorozat része. „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, közösségük tagjait és vezetőit megvédjük\" – szögezték le az elöljárók. Az RMDSZ csíki területi szervezete – amelynek Borboly az elnöke – koholmánynak tartja a politikus elleni vádakat; szerintük Borboly „minden egyes percben a székely emberek biztonságos mindennapjaiért dolgozott, és minden egyes közigazgatási döntés esetében a törvényt, illetve az általa képviselt közösség javát tartotta szem előtt\". A korábban Borboly által irányított Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) vezetősége elítéli és lejárató akciónak tartja a politikus ellen zajló eljárást, és felkérte a hatóságokat, „mihamarabb tisztázzák a hírnevén ejtett foltot\". A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) úgy fogalmaz, Borboly közéleti tevékenysége mindig is példaértékű volt a fiatalok számára, a szervezet szerint az őt ért vádak politikai lejáratás eszközei. Az EMNP nevében Toró T. Tibor elnök közleményében leszögezi, a néppárt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot, hozzátéve: ma még nem tudni, Borboly intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz. Az EMNP ugyanakkor elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése, és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás.