Hirdetés

Marosvásárhelyi rejtély: utca és szobor után teret is kapott az ellentmondásos megítélésű volt román polgármester?

Van neve, nincs neve? Emil Dandea expolgármester szobra Marosvásárhely főterén, az ortodox templom előtt •  Fotó: Haáz Vince

Van neve, nincs neve? Emil Dandea expolgármester szobra Marosvásárhely főterén, az ortodox templom előtt

Fotó: Haáz Vince

Rejtélyes és egyelőre tisztázatlan módon nevezték át Marosvásárhely főterének egyik részét, a polgármesteri hivatal előtti kis parkot a város múlt századbeli, rendkívül ellentmondásos megítélésű polgármesteréről. Sem a volt, sem a jelenlegi tanácsosok nem emlékeznek, hogy ők ilyesmit megszavaztak volna, mi több, Frunda Csenge RMDSZ-es frakcióvezető szerint ilyesmi nem történt. A Dr. Emil Dandea térről és annak korszerűsítéséről maga a polgármester, Soós Zoltán számolt be Facebook-oldalán.

Szucher Ervin

2022. május 25., 14:202022. május 25., 14:20

Egyeseket meglepett, másoknak nem jön, hogy higgyék, miszerint Marosvásárhely főterének egy kis részét, a városháza és a volt görögkatolikus, jelenleg ortodox templom közötti terecskét dr. Emil Dandeáról, a város két világháború közti polgármesteréről nevezték el.

Arról a liberális politikusról, akiről a vásárhelyi magyarságnak nincsenek a legjobb emlékei. A tér új nevéről Soós Zoltán polgármester május 20-i Facebook-bejegyzéséből szereztünk tudomást. Az elöljáró arról ír, hogy új padokat helyeztek ki, és folytatják a városi bútorzat megújítását.

Hirdetés
Idézet
Lecseréltük a régi padokat a dr. Emil Dandea téren, a Vársétányon és a Bolyai téren.

Folytatódik a városi infrastruktúra felfrissítése, és a nyár közeledtével még fontosabb lesz, hogy megfelelő pihenőhelyek legyenek városszerte” – olvasható a posztolás magyar nyelvű változatában.

A tanácsosok nem emlékeznek, a frakcióvezető cáfol

A névadásra sem a régebbi, sem az újabb önkormányzati képviselők nem emlékeznek. Pápai László 2018-ban, úgymond menet közben került a városi önkormányzatba. Emlékezete szerint ha a tanács át is keresztelte a terecskét, biztosan nem az utóbbi négy évben tette.

„Még csak megkeresés sem érkezett hozzánk” – állítja a 2020-ban alakult új névadó bizottság tagja. Mint mondja, neki is felkeltette a kíváncsiságát, mikor és kik nevezhették el a terecskét, ha egyáltalán átnevezték.

Idézet
Abban biztos vagyok, hogy a polgármesteri hivatal címe még mindig a régi: Győzelem tér 3. szám”

 – szögezi le a Szabad Emberek Pártját (POL) képviselő helyi tanácsos. A Pápainál jóval régebbi motorosnak számító Bakos Levente RMDSZ-es képviselő sem emlékszik, hogy 2000-től errefelé egyáltalán szóba került volna, hogy a parkot a múlt századbeli román polgármesterről kellene elkeresztelni.

Éppen az egy ideig polgármester-helyettesként is tevékenykedő Bakos dolgozta ki egy évtizeddel ezelőtt azt a tanácsi határozatot, amellyel lefordítottak valamennyi marosvásárhelyi utcanevet. A dokumentum a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséhez szolgált volna alapul. Frunda Csenge, az RMDSZ jelenlegi frakcióvezetője sem tud arról, hogy Emil Dandea – akiről negyed évszázaddal ezelőtt a Szív utcát nevezték át – teret is kapott volna.

Idézet
Mi csak a Memorandum térnek változtattuk meg a nevét, amit aztán a bíróság sikeresen elkaszált”

 – mondja, majd megígérte, hogy utánanéz az ügynek. Kis idő múlva pontosított: Marosvásárhelyen nincs Dandea tér, csak Dandea utca, de az egészen máshol, a Radnai és a Tudor Vladimirescu utcák között. „A hivatal előtti terecskét továbbra is Győzelem térnek hívják” – szögezte le Frunda Csenge, aki szerint valószínűleg kommunikációs hiba történt.

Nagyrománkodás, magyarellenes intézkedések

Miért logikátlan, vagy a magyarságra nézve akár zavaró, hogy a főtér egyik része az Emil Dandea nevét viselje a megyeszékhelyen? Egyrészt azért, mert a polgármester nevét negyed évszázada egy másik vásárhelyi utca viseli. Másrészt azért, mert politikai megnyilvánulásaival Dandea rendszeresen bántotta a magyarságot.

Az 1893-ban született Emil Dandea két ízben foglalta el az akkoriban nagyon kevés román által lakott város polgármesteri széket: 1922 és ’26, majd 1935 és ’37 között.

Egyetlen alkalommal sem választották, hanem a bukaresti hatalom nevezte ki. A Mócvidékről származó ügyvéd-politikus megítélése rendkívül ellentmondásos. Míg a románok majdhogynem nemzeti hősként tartották számon, a magyarok az 1920-ban berendezkedett hatalom kisebbségellenes élharcosát látták benne. Magyarellenes, ultranacionalista intézkedései mély nyomot hagytak a marosvásárhelyi magyar polgárokban.

A korabeli lapok gyakran cikkeztek Dandea etnikai tisztogatásairól. Az impériumváltást követően a frissen felkent polgármester elbocsátotta a városháza és a városi üzemek magyar tisztviselőit és alkalmazottait, helyettük románokat alkalmazott.

Intézkedéseinek azonban nem csak etnikai színezete volt, több esetben önös érdekek vezérelték a liberális politikust.

Sebestyén Spielmann Mihály történész feljegyzései szerint például Emil Dandea azért rúgatta ki a Kultúrpalota gondnokát és a mozi kasszásnőjét, hogy saját rokonait ültesse a székbe. Szintén a száz évvel ezelőtt megjelenő újságokból tudjuk, hogy megtiltotta a magyar helységnevek, utcanevek leírását, a magyar iskoláknak, egyházaknak, közművelődési szervezeteknek nem utalta ki a törvény által előírt támogatást.

Nem csak a magyar közösséghez tartozó személyek jelentettek szálkát a szemében, hanem minden, ami a Monarchiára emlékeztet. Miután a főtéri szobrokat már korábban lerombolta a betörő román hadsereg, Emil Dandea a Bernády György által épített Kultúrpalotát, a város jelképét kezdte ki.

Ő volt az, aki 1923-ban leszedette a szecessziós épület domborműveit, szobrait és üvegfestményeit.

A köztéri magyar emlékművek talapzatait román szobrok talapzatainak elkészíttetésére hasznosította. Amúgy a Dandea-korszakból Marosvásárhelyen megmaradt épített örökség igencsak vékonyka.

A nevéhez fűződik a Brâncoveanu-stílusban épült új polgármesteri hivatal, a főtéri két román templom, a nagykórház, a meggyesfalvi repülőtér, a latinitás emlékművének és az Avram Iancu-szobornak az első változatai.

Bevezettette a földgázt, növelve ezzel az életszínvonalat és fejlesztve a helyi gazdaságot, ennek hatására pedig szaporodott az épületek és a jövedelmező tevékenységek száma.

Folyóiratok, újságok és könyvek kiadásával felélénkítette az addig szinte észrevehetetlen román társadalmi és művelődési életet.

Panamák, munkatábor, kényszerlakhely

Emil Dandeáért nem csak a magyarok nem rajongtak. A két mandátumot kitöltő polgármesternek az adóhatósággal is meggyűlt a baja. A kolozsvári Keleti Újság 1938. október 9-i számában Finta Zoltán a Dandea ellen felhozott vádakról ír.

„A vizsgálóbíró 42/938. sz. határozata majdnem 50 gépírásos oldalban taglalja a felhozott vádakat. (...) A vádirat szerint 1 205 320 lejre rúg az az összeg, amelyet dr. Dandea a villany- és útdíjakból befolyó összegek jutalékaiból részben megtartott magának, részben szétosztott bizalmasai között. – Dandea rengeteget utazott a fővárosba. Ezeket az útjait természetesen a város fizette.

Idézet
Ilyen címen 484 610 lejt vett fel, de nem tudja igazolni a kiutalások hivatalos jellegét.

Magánautójának üzemben tartására Dandea a város számlájára vásárolta a benzint és az olajat. Ezen a címen a vádirat 78 099 lej kárt állapít meg a város terhére. Vádat emelt a vizsgálóbíró azért is, mert dr. Dandea külföldi tanulmányútra ment, s ennek költségeire 30 000 lejt vett fel a város pénztárából. Ilyen tételek szerepelnek a vádiratban, amely három és fél millióban összegzi azoknak a tételeknek summáját, amelyekkel dr. Dandea és két másik társa nem tud szabályszerűen elszámolni” – olvasható a korabeli lapban.

A vádirat hivatali hatalommal való visszaélés, sikkasztás miatt részben a büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszai, részben pedig a közvagyon védelméről szóló törvény rendelkezései alapján helyezi vád alá a városháza egykori teljhatalmú urát és két másik városi főtisztviselőt.

A vizsgálóbíró vádhatározata egyébként körülbelül negyven tanút, részben korábbi, részben annak idején is szolgálatot teljesítő városi tisztviselőket és közéleti férfiút vonultat fel.

A brassói bíróság 1940-ben felmentette a sikkasztás, korrupció és hatalommal való visszaélés vádja alól a liberális pártvezért. Ennek ellenére Emil Dandea mégis Bukarestbe menekült, ahol 1945 után, politikai múltja miatt, a kommunisták vették üldözőbe; letartóztatták, munkatáborba vitték, majd kényszerlakhelyre küldték.

Ügyvédi diplomával egyszerű munkásként, majd éjjeliőrként dolgozott. A román fővárosban halt meg 1969-ben. Az utókor 1996-ban egész alakos szobrot állított Emil Dandeának, ugyanakkor – egy azóta felszámolt – iskolát nevezett el róla.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
2026. április 24., péntek

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma

Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma
2026. április 24., péntek

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése

Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése
2026. április 23., csütörtök

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit

Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét
2026. április 23., csütörtök

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban

A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban
2026. április 23., csütörtök

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája

Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája
Hirdetés
Hirdetés