Van neve, nincs neve? Emil Dandea expolgármester szobra Marosvásárhely főterén, az ortodox templom előtt
Fotó: Haáz Vince
Rejtélyes és egyelőre tisztázatlan módon nevezték át Marosvásárhely főterének egyik részét, a polgármesteri hivatal előtti kis parkot a város múlt századbeli, rendkívül ellentmondásos megítélésű polgármesteréről. Sem a volt, sem a jelenlegi tanácsosok nem emlékeznek, hogy ők ilyesmit megszavaztak volna, mi több, Frunda Csenge RMDSZ-es frakcióvezető szerint ilyesmi nem történt. A Dr. Emil Dandea térről és annak korszerűsítéséről maga a polgármester, Soós Zoltán számolt be Facebook-oldalán.
2022. május 25., 14:202022. május 25., 14:20
Egyeseket meglepett, másoknak nem jön, hogy higgyék, miszerint Marosvásárhely főterének egy kis részét, a városháza és a volt görögkatolikus, jelenleg ortodox templom közötti terecskét dr. Emil Dandeáról, a város két világháború közti polgármesteréről nevezték el.
Arról a liberális politikusról, akiről a vásárhelyi magyarságnak nincsenek a legjobb emlékei. A tér új nevéről Soós Zoltán polgármester május 20-i Facebook-bejegyzéséből szereztünk tudomást. Az elöljáró arról ír, hogy új padokat helyeztek ki, és folytatják a városi bútorzat megújítását.
Folytatódik a városi infrastruktúra felfrissítése, és a nyár közeledtével még fontosabb lesz, hogy megfelelő pihenőhelyek legyenek városszerte” – olvasható a posztolás magyar nyelvű változatában.
A névadásra sem a régebbi, sem az újabb önkormányzati képviselők nem emlékeznek. Pápai László 2018-ban, úgymond menet közben került a városi önkormányzatba. Emlékezete szerint ha a tanács át is keresztelte a terecskét, biztosan nem az utóbbi négy évben tette.
„Még csak megkeresés sem érkezett hozzánk” – állítja a 2020-ban alakult új névadó bizottság tagja. Mint mondja, neki is felkeltette a kíváncsiságát, mikor és kik nevezhették el a terecskét, ha egyáltalán átnevezték.
– szögezi le a Szabad Emberek Pártját (POL) képviselő helyi tanácsos. A Pápainál jóval régebbi motorosnak számító Bakos Levente RMDSZ-es képviselő sem emlékszik, hogy 2000-től errefelé egyáltalán szóba került volna, hogy a parkot a múlt századbeli román polgármesterről kellene elkeresztelni.
Éppen az egy ideig polgármester-helyettesként is tevékenykedő Bakos dolgozta ki egy évtizeddel ezelőtt azt a tanácsi határozatot, amellyel lefordítottak valamennyi marosvásárhelyi utcanevet. A dokumentum a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséhez szolgált volna alapul. Frunda Csenge, az RMDSZ jelenlegi frakcióvezetője sem tud arról, hogy Emil Dandea – akiről negyed évszázaddal ezelőtt a Szív utcát nevezték át – teret is kapott volna.
– mondja, majd megígérte, hogy utánanéz az ügynek. Kis idő múlva pontosított: Marosvásárhelyen nincs Dandea tér, csak Dandea utca, de az egészen máshol, a Radnai és a Tudor Vladimirescu utcák között. „A hivatal előtti terecskét továbbra is Győzelem térnek hívják” – szögezte le Frunda Csenge, aki szerint valószínűleg kommunikációs hiba történt.
Miért logikátlan, vagy a magyarságra nézve akár zavaró, hogy a főtér egyik része az Emil Dandea nevét viselje a megyeszékhelyen? Egyrészt azért, mert a polgármester nevét negyed évszázada egy másik vásárhelyi utca viseli. Másrészt azért, mert politikai megnyilvánulásaival Dandea rendszeresen bántotta a magyarságot.
Egyetlen alkalommal sem választották, hanem a bukaresti hatalom nevezte ki. A Mócvidékről származó ügyvéd-politikus megítélése rendkívül ellentmondásos. Míg a románok majdhogynem nemzeti hősként tartották számon, a magyarok az 1920-ban berendezkedett hatalom kisebbségellenes élharcosát látták benne. Magyarellenes, ultranacionalista intézkedései mély nyomot hagytak a marosvásárhelyi magyar polgárokban.
A korabeli lapok gyakran cikkeztek Dandea etnikai tisztogatásairól. Az impériumváltást követően a frissen felkent polgármester elbocsátotta a városháza és a városi üzemek magyar tisztviselőit és alkalmazottait, helyettük románokat alkalmazott.
Sebestyén Spielmann Mihály történész feljegyzései szerint például Emil Dandea azért rúgatta ki a Kultúrpalota gondnokát és a mozi kasszásnőjét, hogy saját rokonait ültesse a székbe. Szintén a száz évvel ezelőtt megjelenő újságokból tudjuk, hogy megtiltotta a magyar helységnevek, utcanevek leírását, a magyar iskoláknak, egyházaknak, közművelődési szervezeteknek nem utalta ki a törvény által előírt támogatást.
Nem csak a magyar közösséghez tartozó személyek jelentettek szálkát a szemében, hanem minden, ami a Monarchiára emlékeztet. Miután a főtéri szobrokat már korábban lerombolta a betörő román hadsereg, Emil Dandea a Bernády György által épített Kultúrpalotát, a város jelképét kezdte ki.
A köztéri magyar emlékművek talapzatait román szobrok talapzatainak elkészíttetésére hasznosította. Amúgy a Dandea-korszakból Marosvásárhelyen megmaradt épített örökség igencsak vékonyka.
A nevéhez fűződik a Brâncoveanu-stílusban épült új polgármesteri hivatal, a főtéri két román templom, a nagykórház, a meggyesfalvi repülőtér, a latinitás emlékművének és az Avram Iancu-szobornak az első változatai.
Folyóiratok, újságok és könyvek kiadásával felélénkítette az addig szinte észrevehetetlen román társadalmi és művelődési életet.
Emil Dandeáért nem csak a magyarok nem rajongtak. A két mandátumot kitöltő polgármesternek az adóhatósággal is meggyűlt a baja. A kolozsvári Keleti Újság 1938. október 9-i számában Finta Zoltán a Dandea ellen felhozott vádakról ír.
„A vizsgálóbíró 42/938. sz. határozata majdnem 50 gépírásos oldalban taglalja a felhozott vádakat. (...) A vádirat szerint 1 205 320 lejre rúg az az összeg, amelyet dr. Dandea a villany- és útdíjakból befolyó összegek jutalékaiból részben megtartott magának, részben szétosztott bizalmasai között. – Dandea rengeteget utazott a fővárosba. Ezeket az útjait természetesen a város fizette.
Magánautójának üzemben tartására Dandea a város számlájára vásárolta a benzint és az olajat. Ezen a címen a vádirat 78 099 lej kárt állapít meg a város terhére. Vádat emelt a vizsgálóbíró azért is, mert dr. Dandea külföldi tanulmányútra ment, s ennek költségeire 30 000 lejt vett fel a város pénztárából. Ilyen tételek szerepelnek a vádiratban, amely három és fél millióban összegzi azoknak a tételeknek summáját, amelyekkel dr. Dandea és két másik társa nem tud szabályszerűen elszámolni” – olvasható a korabeli lapban.
A vádirat hivatali hatalommal való visszaélés, sikkasztás miatt részben a büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszai, részben pedig a közvagyon védelméről szóló törvény rendelkezései alapján helyezi vád alá a városháza egykori teljhatalmú urát és két másik városi főtisztviselőt.
A brassói bíróság 1940-ben felmentette a sikkasztás, korrupció és hatalommal való visszaélés vádja alól a liberális pártvezért. Ennek ellenére Emil Dandea mégis Bukarestbe menekült, ahol 1945 után, politikai múltja miatt, a kommunisták vették üldözőbe; letartóztatták, munkatáborba vitték, majd kényszerlakhelyre küldték.
Ügyvédi diplomával egyszerű munkásként, majd éjjeliőrként dolgozott. A román fővárosban halt meg 1969-ben. Az utókor 1996-ban egész alakos szobrot állított Emil Dandeának, ugyanakkor – egy azóta felszámolt – iskolát nevezett el róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!