2012. szeptember 03., 09:032012. szeptember 03., 09:03
Az osztályévfolyamok találkozójától az ősrégi iskolák testnevelés- és sporttörténetének felidézéséig, az évszázados épületegyüttes történetének a bemutatásától a Teleki Tékában helyet kapó Bolyai Emlékmúzeum újranyitásáig, a kerekasztal-beszélgetésektől a sportvetélkedőkig, az Élő könyvtár elnevezést viselő akciótól a Kultúrpalota nagytermében rendezett gálaműsorig számos esemény várta az érdeklődőket.
Még a késő estébe nyúló sörözgetések és magánbeszélgetések alatt is két helyszínben válogathattak az öregdiákok. A rég elballagottak többnyire a nótázástól hangos konviktust, a fiatalabb nemzedék a rock-, dzsessz- és könnyűzene együttesek által „betöltött” iskolaudvart választotta csevegések, újratalálkozások helyszínéül. A rendezvénysorozat sikeréről már az is sokat elárul, hogy már első nap tízre kellett növelni a regisztrációs asztalok számát.
Fiatalokat, időseket szinte egyaránt, afféle mágnesként vonzott az iskolájuk. Ott voltak az alig három hónapja elballagottak, és jelen volt a 91 éves Keresztes Gyula nyugalmazott műépítész is, akire mint a legidősebb kollégistára a világtalálkozó megnyitásának feladata hárult. Sokan átlépték a 455 éves iskola kapuját azok közül is, akik ugyan nem a Református Kollégiumban vagy a Bolyaiban végeztek, de eszmeileg, lelkileg kötődnek a marosvásárhelyi magyarság két oktatási bástyájához. „Mindez annak tulajdonítható, hogy létezik egy összetartó erő, a Bolyai-szellem” – vélekedett a főszervezői teendőket ellátó öregdiákok baráti körét irányító Kirsch Attila.
Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál az iskola nehéz időket megélt napjait idézte fel, és olyan közös ügyekre hívta a figyelmet, amelyek az egész erdélyi magyarságot érintik: ilyen a Mikó-ügy és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye is, mondta Zsigmond. A rendezvény egyik fénypontja a Bolyai Emlékmúzeum újranyílása volt. „Az épület új ruhát kapott, s a kiállítás is újult valamennyit. Nem szerettük volna ugyanis, hogy a Bolyai-múzeum a Téka árnyékában maradjon, hiszen Teleki–Bolyai Könyvtár is a gyűjtemény neve” – mondta a megnyitón az intézmény kurátora, Kovács B. György.
A másik fénypontnak azt a Kultúrpalota Nagytermében szervezett gálaműsort nevezhetjük, melynek összeállítása Kovács Levente rendező nevéhez fűződik. Az előadáson, Selmeczi János hegedűművész előadásában világpremierként felcsendült Csíky Boldizsár Bolyai János egy képletére szerzett Passacaglia című hegedűszólója is.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.