
Fotó: Facebook/Kastély Erdélyben/Szabó Tamás
Európai uniós alapokból újítanák fel a pribékfalvi Teleki-kastélyt, Teleki Pál korábbi magyar miniszterelnök egykori erdélyi otthonát – közölte szerdán a Máramaros megyei önkormányzat.
2023. augusztus 23., 13:552023. augusztus 23., 13:55
Az észak-erdélyi megye képviselőtestülete kedden két erre vonatkozó önkormányzati határozatot is elfogadott. A felújítás költségeit 61 millió lejre becsülik – írta az önkormányzat közleményére hivatkozva az Agerpres hírügynökség. Az egyik önkormányzati határozat a felújítási projekt gazdasági-műszaki mutatóit tartalmazza, a másik a műemlék épület turisztikai körforgásba való bevonását írja elő.
A pribékfalvi Teleki-kastélyt két éve vásárolta meg a Máramaros megyei önkormányzat, sajtóbeszámolók szerint mindössze 210 ezer euróért. Az önkormányzat akkor azt is közölte, hogy az 589 négyzetméter belterületű ingatlanhoz 6727 négyzetméteres birtok is tartozik.
Az ingatlan 1879–1941 között fia, Teleki Pál (1879–1941) tulajdonában volt, az egykori miniszterelnök alakíttatta át, és többnyire vadászatokra használta. A kommunista hatóságok 1949-ben államosították, az állami mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt, gabonalerakat is működött benne. 2007-ben a család egyik leszármazottjához került, aki a nagy költségekre való tekintettel abbahagyta a felújítását, és eladta az elővásárlási joggal rendelkező Máramaros megyei önkormányzatnak.
A Kastély Erdélyben szakportál adatai szerint a neoreneszánsz kastély födémét már korábban renoválták, de ablakai hiányoznak, és vakolata is lemállott. Vakolat-kő ablakkeretei, tornyai viszont állnak, így rekonstruálható.
A Nagybányától mintegy 20 kilométerre található Pribékfalván a 2011-es népszámláson a közel 800 lakosból kettő vallotta magát magyarnak.
Az észak-erdélyi szórványban többnyire a megyei, helyi önkormányzatok beavatkozása révén menekülhet meg a pusztuló magyar épített örökség. Tavaly a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat által megvásárolt és uniós forrásokból felújított paszmosi Teleki-kastélyt adták át. A besztercei megyei múzeum kezelésébe tartozó műemlék kulturális központként és rendezvényhelyszínként működik, és a Teleki-család történetét ismertető állandó tárlat is megtekinthető benne.

Művészettörténeti, építészettörténeti és történelmi szempontból is rendkívül jelentős műemlék a Maros megyei Radnóton található, reneszánsz kori Rákóczi-kastély, amelynek állapota rohamosan romlik, amióta 2020-ban visszakerült a román állam tulajdonába.

Könnyen megszervezhető kastélytúra-útvonalakat, átfogó tudástárat kínál Erdély kastélyairól a frissen létrejött új honlap, a castletrip.ro – közölték szerkesztőségünkkel a kezdeményezők.

Megújulhat a Beszterce-Naszód megyei Komlódon található Teleki kastély – a rendkívül leromlott állapotban levő barokk épület felújításához szükséges pénzösszeget 5,5 millió euróra becsüli tulajdonosa, a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!