Szisztematikus rombolás a román állam tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban

Kifejtette, az egyik szárny tetőszerkezete már beomlott, és idő – mindössze hetek-hónapok – kérdése, hogy megomlik a többi szárny és a többi tetőszerkezet, ugyanis a kötőgerendákat mind elvágták és a hó, a szél miatt nem fog majd kitartani az épület. Kérdésünkre a restaurátor azt is elmondta, hogy a jelenlegi állapotban még menthető lenne a kastély, de az állapota elkeserítően tragikus.

Kihangsúlyozta, a radnóti kastély pusztulásának esete nem egyedüli eset, hiszen csak az Aranyos és a Maros völgyén végigmenve több pusztuló műemléket is lehet látni: rommá vált az aranyosgerendi kastély az utóbbi tizenvalahány évben, de hasonló állapotban van a kerelőszentpáli kastély – és ez a három műemlék csupán kis területen, ötven kilométeres körzeten belül található. „Ráadásul jól látható, tehát nem eldugott helyen vannak, naponta látják az ott elhaladók, tehát azt se lehet mondani, hogy feledésbe merültek volna.

A román állam a radnóti önkormányzaton keresztül hallgatólagos hozzájárulását adta a munkálatokhoz.

faragott kőkeretek, vagyis kőből készült ajtó- és ablakkeretek, nagyon szép boltozattartó konzolok, falképes dekoráció a reneszánszból. „Utóbbiakat csak épp azonosította a kutatás, pontosabban Kiss Lóránd, de alaposabban még nem is kerültek feltárásra. Plusz sosem volt kutatva a falréteg, tehát tulajdonképpen az egykori fejedelmi kastély számos más, akár falképes részlete, más részletei lehetnek még feltáratlanok. Az épület jelentőségét az is emeli, hogy hát nemcsak Bethlen Gábor építkezett itt. Az 1640-es évek végén a fejedelem halála miatt az ő építkezései abbamaradtak, ezeket aztán II. Rákóczi György folytatta. Tehát tulajdonképpen a 17. század egyik legjelentősebb fejedelmi építkezése volt a radnóti kastély” – fejtette ki Kovács Zsolt.

„Az épület művészettörténeti jelentősége az építészettörténeti vonatkozások, és akár a falképek miatt is hatalmas. Emellett szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a XVII. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek. Azért is fontos ez a figyelemfelhívás, mert azt láthatjuk, hogy

az ebből a korszakból származó erdélyi kastélyok közül sajnos vannak már menthetetlenek” – mondta a művészettörténész.

Tehát azért fontos Kiss Lóránd figyelemfelkeltése, mert a radnóti kastély még gyors beavatkozással megmenthető. Lépéseket kell tenni, hogy ne omoljanak be a tetők. Alapvetően itt az önkormányzatnak kellene lépnie, vagy a román államnak. Ha nem lépnek, a kastély egy része menthetetlenné fog válni” – hangsúlyozta a művészettörténész.