Hiba Oroszország győzelmétől várni a Székelyföld autonómiáját

– e téren reményét fejezte ki, hogy a jelen helyzet, illetve Ukrajna uniós csatlakozásának reménye talán pozitívan hat majd a kisebbségi jogok kivívására, gyakorlására.

Megváltozik Kárpátalja etnikai összetétele

Az orosz–ukrán háborúnak a Kárpát-medencei magyarság jövőjére kifejtett hatásai témájában rendezett – Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul által moderált – beszélgetésen Balogh Lívia felidézte, hogy az oktatás helyzete nagyon nehézzé vált Kárpátalján is, hiszen két évig a koronavírus-járvány nem tette lehetővé a jelenléti oktatást, majd a bombázásoktól féltek, illetve sok településen az oktatási intézményekben alakítottak ki menedékhelyeket, átmeneti szállásokat. Kárpátalján a szülők 60 százaléka azt várja, hogy megnyissanak a tanintézetek, ám az ország más részeiben az arány fordított, a lakosság többsége nem szeretné visszaküldeni gyerekeit az iskolába.

Székely István szerint az a „mítosz” is intenzíven él, miszerint Oroszország az oroszokért teszi, amit tesz, ám ezt olyan egyszerű tényekkel is cáfolni lehet, mint például Mariupol esete, ahol olyan várost tettek az oroszok szinte a földdel egyenlővé, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű, 40 százaléka orosz nemzetiségűnek vallja magát. Rámutatott továbbá: találkozhatunk az interneten olyan elméletekkel is, melyek az orosz győzelemtől teszik függővé a székely autonómiát. „Miközben az EU-n kívül az ilyen dolgokat tankkal oldják meg, a kisebbségi kérdést kizárólag az európai uniós paradigmarendszerben lehet rendezni, még akkor is, ha az EU-csatlakozás reményteljes pillanatához képest sokan csalódtak. Az utolsó jó dolog, ami keletről jött, azok mi voltunk 1200 évvel ezelőtt” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa, utalva arra, hogy a Kelet nem nyújthat politikai, diplomáciai példát. Meglátása szerint egy másik zavaró jelenség, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek Oroszország és az orosz nép között.

A magyar nemzetpolitika értékelvű, az orosz destabilizáló

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke arról értekezett, hogy amikor az államok, illetve a nemzetek határai nem esnek egybe, nagyon sok kérdés tisztázásra szorul az anyaország és az utódállamok között, például az állampolgárság vagy a nemzeti összetartozás eszméje kapcsán. Arra is kitért, hogy a dezinformálás nem csak a jelenleg zajló háború kapcsán figyelhető meg, hanem a román–magyar kapcsolatokban is gyakran tapasztalható, akár a székelyföldi autonómiatörekvések kapcsán, akár amikor Magyarország miniszterelnöke tesz egy, a nemzetegyesítésre vonatkozó kijelentést, melyről mi, magyarok tudjuk, hogy eszmei jellegű, de a románság hajlamos rögtön a status quo felrúgásának szándékát látni benne.

Németh Zsolt szerint valós a veszélye, hogy a magyarok kisebbségi törekvéseit – a dezinformálás miatt – összemossák az orosz elnök törekvéseivel. „Éppen ezért világossá kell tenni, hogy mi a különbség a magyar és az orosz politika, konkrétabban kisebbségpolitika között: utóbbi csak eszköznek tekinti a kisebbségi kérdést, birodalmi céljai érdekében használja és destabilizációs eredménnyel jár. „Ezzel ellentétben a magyar kisebbségpolitika a kisebbségi jogok felvállalásával a külhoni magyar közösségek és általában a kisebbségi közöségek megmaradását, gyarapodását tűzte ki célként, a demokrácia kiteljesedését vállalta. Az orosz kisebbségpolitikával ellentétben a magyar nemzetpolitika stabilizáló és értékelvű” – szögezte le Németh Zsolt. Arra biztatta az erdélyi magyarokat, egyházakat és politikusokat, hogy továbbra is legyenek jelen Kárpátalján, sőt akár belső-Ukrajnában is, segítve a háború sújtotta lakosságot.

A kijevi kormány ugyanis azt tervezi, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát a nemzeti közösségek megnevezésre cseréli az ukrajnai jogrendben, aminek számos negatív hatása lenne. Arra kérte az anyaországi és az erdélyi magyarságot, hogy továbbra is támogassa morálisan a kárpátaljai magyarságot, hogy lehessen jövőképe a közösségnek. A Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője szerint nem tart ott a kárpátaljai magyar közösség, hogy felszámolódjon, de szüksége van a támogatásra.

Európa egyedül nem képes kikényszeríteni a békét

Székely István leszögezte, a legjobb dolog, ami az elmúlt években történt az erdélyi magyarokkal, az EU- és a NATO-csatlakozás volt. Mint mondta, annak ellenére meri ezt kijelenteni, hogy tudja, sokan vitatni fogják, ám ezek biztonságot adnak, lehetőséget teremtenek újfajta narratívákra, illetve a számadatok is az integráció pozitívumait igazolják. Arra a kérdésre, hogy az aktuális háborús helyzet változtat-e a kisebbségpolitikán, szükségessé tesz-e változásokat, Toró T. Tibor úgy válaszolt, ebben a kérdésben kontinuitás érvényesül, a nemzeti kisebségek, illetve a nemzeti régiók kérdése nem változik. Hozzátette, bár ez a téma látszólag harmadlagos háború idején, amikor gazdasági problémák és nehézségek sújtják az embereket és kormányokat, ezek a kérdések továbbra is kulcsfontosságúak maradnak.

Szerinte sajnos úgy tűnik, hogy a geopolitikai tényezők nem kedveznek annak, hogy ez a háborús rémálom, melynek igazi mélységeit most még nem is látjuk, mihamarabb véget érjen. A politikus hangsúlyozta, Európa ereje most már nem elegendő a béke kikényszerítéséhez, így kulcsfontosságú az Egyesült Államok esetleges beavatkozása, belépése, szerepvállalása. „Ehhez viszont a jelenleginél erősebb amerikai vezetésre van szükség” – emelte ki, felidézve, Orbán Viktor a Tusványoson is kifejtette, hogy Putyin Trumpnak nem mert volna nekimenni, és ez érvényes Angela Merkel leköszönése kapcsán is.