
Folytatják az ukrán menekültek keresését
Fotó: Facebook/Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat
Szombat reggel ismét nekivágtak a Máramaros Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) csapatai a havasoknak, amelyben a kötelező katonai besorozás elől Romániában menedékjogot kereső öt ukrán menekültnek veszett nyoma. A hegyimentők arról kaptak információt, hogy egy holttest hever egy szurdokban, elképzelhető, hogy az egyik ukrán menekülté.
2025. február 01., 10:002025. február 01., 10:00
A hegyimentők a Facebook-oldalukon számoltak be arról, hogy szombaton korán reggel újrakezdték a kutatást az ukrán menekültek után a felsővisói határrendészet embereivel közösen. A Salvamont bejelentést kapott, hogy a hegyen, egy nehezen megközelíthető helyen egy holttest hever, a hegyimentők ezt az információt akarják ellenőrizni – közölték.
A mentési munkálatokat péntek este felfüggesztették a kedvezőtlen időjárás miatt.
Az öt férfi két különböző csoportban indult útnak, a román hatóságok segítségét hozzátartozók kérték, de semmilyen féle információt nem tudtak adni a keresettek tartózkodási helyéről vagy útvonaláról – írta az Agerpres.
Az akció során drónokat is bevetettek a hegyimentők, azonban a mesterséges intelligencián alapuló automatizált személyfelismerő szoftverprogrammal sem akadtak a nyomukra. Dan Benga, a máramarosi Salvamont igazgatója szerint a hozzátartozók csak azt feltételezték, hogy a román–ukrán határ közelében lévő Pop Ivan-csúcs (1900 méter) felé haladtak.
A piros pont jelzi a Pop Ivan-csúcsot a román–ukrán határ közelében
Fotó: Facebook/Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat
A Máramarosi-havasokban azonban ez az egyik legnehezebb és legveszélyesebb vidék – magyarázta.
Benga szerint a keresést péntek este abbahagyták anélkül, hogy bármilyen arra utaló nyomot találtak volna, hogy a két ukrán csoport elérte Románia területét.

Lehoztak a hegyimentők vasárnap hajnalban a Máramarosi-havasokból két ukrán fiatalt, akik több mint 1900 méteres magasságban lépték át a román határt, és szombat este segítséget kértek a 112-es számon a román hatóságoktól.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!