
A Maros megyei Nagyernye református templomának tornya 76 éve dőlt le, most újjáépítették
Fotó: Rab Zoltán
Ismét áll a nagyernyei református templom hetvenhat évvel ezelőtt ledőlt tornya, a Maros megyei településen található istenháza a magyar kormány támogatásával kívülről-belülről megújult. A vasárnapi szentelési istentiszteletre nagy létszámban jelentek meg a falu reformátusai, mindazok, akik kíváncsiak voltak a felújítás eredményére.
2022. május 29., 18:002022. május 29., 18:00
Örömünnep volt vasárnap a több mint hetven százalékban magyarlakta Maros megyei Nagyernyében, ahol a magyar kormány támogatásával újult meg a református istenháza. A templom mellett kialakított kis parkban elhelyezett kivetítőn követhették az ünnepi eseményeket azok, akiknek nem jutott hely a zsúfolásig megtelt templomban. Nagyernyében 1640-től tartanak számon református templomot.
„A régi vályogfalú templom helyére 1780 és 1788 között épített kőtemplom tornya 1946-ban ledőlt, magával rántva a hajó tetőszerkezetének egy részét is. Az épületet – torony nélkül – 1951-re sikerült újjáépíteni, megváltoztatva a belső tér berendezésének elhelyezését is. A harangoknak 1977-től kis harangláb adott otthont” – ismertette lapunk érdeklődésére a nagyernyei református egyházközség főgondnoka.
„Ez alkalommal az istentiszteleti hajlék beltere visszanyerte a régi formáját, újjáépült a portikus, a kerítés és a nyugati feljáró is. Ugyanakkor a templomudvaron is térrendezés történt. A munkálatokat Magyarország kormánya, az Erdélyi Református Egyházkerület és a nagyernyei református egyházközség anyagi segítségével sikerült megvalósítani” – tájékoztatott az egyházközségi főgondnok.
Fotó: Rab Zoltán
Jakab Istvánnak, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesének istentisztelete után
s felvázolta a nagyernyei templom hányatott sorsát. Mint fogalmazott, három generációnak csak meséltek a faluban a toronyról, most viszont, hetvenhat év után csoda történt. „Egyek vagyunk a Kárpát-medencében, s ezt az egységet ne kérje számon tőlünk senki” – mondta Kató Béla, köszönetet mondva az anyaországi kormány támogatásáért.
Kató Béla
Fotó: Rab Zoltán
A jelenlegi történelmi időkről beszélt Szász Attila, a helyi egyházközség lelkipásztora, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik a templom megújulásában segítettek. Vass Levente egészségügyi államtitkár ünnepi beszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy az újjáépített toronynak, felújított templomnak akkor van igazán értelme, ha azt „meg tudjuk tölteni a szegények, a rászorulók támogatásával”.
Jánosi Ferenc, Nagyernye RMDSZ-es polgármestere beszédében azt mondta: az erdélyi magyarok vallják, hogy amilyen felelősséggel élik meg a jelent, olyan lesz a jövőjük is. „Ez érvényes hitéletünkre is: amint vetünk, úgy aratunk. A keresztény hitünknek közösségteremtő, társadalommegőrző és nemzetmegtartó ereje van. A keresztény hit nem búvóhely, ahova elrejtőzhetünk a mindennapok problémái elől, hanem pajzs, amivel felvértezve felvehetjük a harcot akár az ördög mesterkedéseivel szemben is” – fogalmazott Jánosi Ferenc. A polgármester megköszönte az anyaország kormányának azt a támogatást, amit templomtorony visszaállításához adott.
Brendus Réka
Fotó: Rab Zoltán
A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szólalt fel az ünnepi eseményen. Felidézte a templom tornyának ledőlését.
– mondta Brendus Réka.
Fotó: Rab Zoltán
Kiemelte: mostanában Erdély-szerte számtalan templom, közösségi ház építésének, megújulásának örömünnepét éljük. „Örömünnep ez Isten és ember előtt, hisz mindezek az egész erdélyi magyar közösség megújulását is jelentik. Mert ameddig Isten házát és gyermekeink iskoláit építjük, addig önmagunk közösségi megerősödését is építjük. Ám ugyanez fordítva is igaz: ameddig közösségi erőnk lehetővé teszi, addig építeni fogjuk Isten házát és gyermekeink iskoláit. Így fonódik egybe a közösség a hittel és a jövőbe vetett bizalommal” – fogalmazott.
Brendus Réka arról is beszélt, hogy feladatunk megőrizni és megóvni mindazt, amit eleinktől örökségként kaptunk, és hagyatékként átadni az utánunk jövő nemzedékeknek. Mint fogalmazott, egy emberi élet annyit ér, amennyit építünk belőle.
Az emberi élet ma is olyan adomány, amelyet értékeiben megélni, értékekkel feltölteni már a mi felelősségünk. Nagyernye református közössége, Erdély és a magyar nemzet egésze itt megmutatta a cselekvés erejét” – mondta Brendus Réka.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
szóljon hozzá!