
Fotó: Balogh Orsolya
Újabb online közvitát szervez az oktatási minisztérium: a csütörtökön indult és szerdáig, január 24-éig tartó közvélemény-kutatás keretében a közoktatásban részt vevő diákok, szüleik, valamint a pedagógusok oszthatják meg meglátásaikat, illetve válaszolhatnak a szaktárca kérdéseire a 2018/2019-es tanév szerkezetével kapcsolatban.
2018. január 22., 11:402018. január 22., 11:40
A minisztériumnak a Mediafax hírügynökség által idézett közleménye szerint a kérdőív öt kérdést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen hosszú kellene hogy legyen a tanév, mikor kellene elkezdeni a tanítást, illetve mennyi időt kellene tartania a téli, a tavaszi és a félévközi vakációnak. Közleményében a szaktárca hangsúlyozza: a kérdőív kitöltéséhez nem kell megadni személyes adatokat, a válaszokat pedig bizalmasan kezelik.
eldönthetik, hogy mikor kellene sort keríteni a húsvéti vakációra, a minisztérium ugyanakkor arra is kíváncsi, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok mennyire tartják hasznosnak a két félév közötti szünidőt. Mindezek fényében arra is válaszolniuk kell, hogy milyen hosszúságú tanévet tartanak ideálisnak.
A minisztérium novemberben szervezett közvitát a diákok, a szülők és a pedagógusok bevonásával, akkor a házi feladatokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak. A közvitán közel 71 ezren vettek részt: 27 ezer szülő, 33 ezer diák és 11 ezer pedagógus. A kérdőíveket kitöltő diákok és a szülők több mint 75 százaléka sokallja és fárasztónak tartja az iskolában adott házi feladatokat. Egy másik következtetés, hogy sokan úgy gondolják, az otthoni leckék nyugtalanná, aggodalmassá és stresszessé teszik a fiatalokat. Ugyanakkor a szülők 80 százaléka állítja, hogy a diákoknak rendszeresen segítségre van szükségük a házi feladatok megoldásában. A válaszadók többsége mindezek mellett hasznosnak tartja az otthoni leckéket, de abban is sokan egyetértenek, hogy ezek nagy részét ismétlődő, monoton és bonyolult feladatok teszik ki.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!