Fotó: Balogh Orsolya
Újabb online közvitát szervez az oktatási minisztérium: a csütörtökön indult és szerdáig, január 24-éig tartó közvélemény-kutatás keretében a közoktatásban részt vevő diákok, szüleik, valamint a pedagógusok oszthatják meg meglátásaikat, illetve válaszolhatnak a szaktárca kérdéseire a 2018/2019-es tanév szerkezetével kapcsolatban.
2018. január 22., 11:402018. január 22., 11:40
A minisztériumnak a Mediafax hírügynökség által idézett közleménye szerint a kérdőív öt kérdést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen hosszú kellene hogy legyen a tanév, mikor kellene elkezdeni a tanítást, illetve mennyi időt kellene tartania a téli, a tavaszi és a félévközi vakációnak. Közleményében a szaktárca hangsúlyozza: a kérdőív kitöltéséhez nem kell megadni személyes adatokat, a válaszokat pedig bizalmasan kezelik.
eldönthetik, hogy mikor kellene sort keríteni a húsvéti vakációra, a minisztérium ugyanakkor arra is kíváncsi, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok mennyire tartják hasznosnak a két félév közötti szünidőt. Mindezek fényében arra is válaszolniuk kell, hogy milyen hosszúságú tanévet tartanak ideálisnak.
A minisztérium novemberben szervezett közvitát a diákok, a szülők és a pedagógusok bevonásával, akkor a házi feladatokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak. A közvitán közel 71 ezren vettek részt: 27 ezer szülő, 33 ezer diák és 11 ezer pedagógus. A kérdőíveket kitöltő diákok és a szülők több mint 75 százaléka sokallja és fárasztónak tartja az iskolában adott házi feladatokat. Egy másik következtetés, hogy sokan úgy gondolják, az otthoni leckék nyugtalanná, aggodalmassá és stresszessé teszik a fiatalokat. Ugyanakkor a szülők 80 százaléka állítja, hogy a diákoknak rendszeresen segítségre van szükségük a házi feladatok megoldásában. A válaszadók többsége mindezek mellett hasznosnak tartja az otthoni leckéket, de abban is sokan egyetértenek, hogy ezek nagy részét ismétlődő, monoton és bonyolult feladatok teszik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!