Újabb fellegvári műemlék épület megvásárlását tervezi a kolozsvári önkormányzat, amely az idei költségvetés-tervezetbe a kincses város története során először különített el keretet ingatlanvásárlásra – tudtuk meg Horváth Anna alpolgármestertől.
2015. február 02., 19:512015. február 02., 19:51
A helyi tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy él elővásárlási jogával, és 100 ezer eurót áldoz a nyugati kapuként ismert épületre. A műemlék egy 500 négyzetméteres telekkel együtt kerülhet vissza a város birtokába.
Horváth Anna lapunknak elmondta: úgy tűnik, sikerült meggyőzni az önkormányzatot, illetve Emil Boc elöljárót arról, hogy a Fellegváron található mind az öt műemlék épületet meg kell vásárolnia a hivatalnak. „Információim szerint a polgármester tárgyalásokat folytat a csődeljárások lebonyolításával foglalkozó BT Leasing céggel egy újabb, nagyobb terület felvásárlásáról, vagy legalábbis az elővásárlási jog érvényesítéséről. A nyugati kapu környékén található telken nyári színházat lehetne kialakítani” – mutatott rá Horváth Anna.
Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke, Nagyszeben volt főépítésze a Krónikának úgy nyilatkozott: alig telt el néhány hét azóta, hogy a nyugati kapu jelenlegi tulajdonosa bejelentette eladási szándékát, az önkormányzat pedig máris lépett az ügyben – holott az elővásárlási jog érvényesítésére kijelölt határidő 30 nap –, ez pedig szerinte derűlátásra ad okot.
„A fellegvári épületek kapcsán történt januári fejlemény bizonyíték arra, hogy ha valamit igazán szeretnénk elérni, a hivatalos határidő lejárta előtt is meg tudjuk valósítani. Sajnos a többi ingatlan esetében a hivatal évekig nem jelezte vásárlási szándékát” – fejtette ki Guttmann Szabolcs.
A szakértő hangsúlyozta, érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen funkciót szánnak a megvásárolt épületeknek. Guttmann leginkább kulturális események színtereiként tudja elképzelni a műemlékeket, a nyugati kapu környékén szerinte is szabadtéri színházat lehetne kialakítani.
„Mi abban reménykedünk, hogy tervpályázatot hirdetnek a Fellegvár műemlék épületeinek használatáról, és az így kidolgozott stratégia alapján adnak funkciót a helyszínnek. A terveket minél hamarabb el kell készíteni, jó lenne, ha a fiatalok már ebben az évben birtokba vehetnék a Fellegvár épületeinek legalább egy részét” – vélekedett Guttmann Szabolcs.
Ugyancsak kedvező fejlemények történtek a keleti kapuként ismert műemlék épület beszerzése kapcsán, amelynek megvásárlásáról már januárban beszámolt az önkormányzat. A képviselő-testület már decemberi ülésén döntött arról, hogy él elővásárlási jogával, néhány hete azonban még úgy tűnt, hogy a szövevényes hazai jogszabályok miatt az adásvétel teljes adminisztrációs procedúráját elölről kell kezdeni. A vonatkozó törvények szerint ugyanis amennyiben év végéig nem kerül sor a tényleges megvásárlásra, a következő év elején meg kell ismételni az eljárást.
Horváth Anna elmondása szerint az épület tulajdonosa december elején jelentette be eladási szándékát, az önkormányzat pedig 22-én fogadta el az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó határozatot. Arra már nem volt idő, hogy a tényleges eladásra sor kerüljön. Az alpolgármester január közepén a Krónikának kifejtette: minden bizonnyal sem az – ugyancsak elővásárlási joggal rendelkező – illetékes minisztérium, sem a megyei önkormányzat nem tart igényt az ingatlanra, így a helyi tanács másfél hónapon belül ismét elfogadja a határozatot.
Guttmann Szabolcs akkor abszurdnak nevezte a kialakult helyzetet. Horváth Anna most lapunknak úgy nyilatkozott: úgy tűnik, mégsem kell elölről kezdeni a procedúrát, ugyanis nem kell megvárniuk, amíg a művelődésügyi minisztérium lemond elővásárlási jogáról.
A keleti kaput egyébként a város szinte szimbolikus áron, általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 20 ezer euróért vásárolhatja meg. A tervek szerint az ingatlanban egy konferencia-központot és egy turisztikai információs irodát alakítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!