A városháza veszi át a nagyváradi Teleki (ma Városháza) utcai ortodox zsinagóga kezelését, miután a nagyváradi zsidó hitközség szerződést bontott a Körösvidéki Múzeummal, és a helyi önkormányzathoz fordult segítségért.
2016. augusztus 02., 19:252016. augusztus 02., 19:25
A váradi közgyűlés legutóbbi ülésén el is fogadta a vonatkozó határozatot, majd bejelentették, hogy a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő forrásokra pályáznak a zsinagóga felújítására, és ott létrehozzák a nagyváradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát.
Mint ismeretes, a hitközség a Körösvidéki Múzeummal partnerségben a világ épített örökségének megmentésére irányuló amerikai egyesült államokbeli program keretében pályázott, és nyert el 2012-ben 129 ezer eurót a rendkívül romos állapotban lévő ingatlan felújítására, hogy ott múzeumot alakíthassanak ki. El is végezték a megerősítési és felújítási munkálatok egy részét, a pénz azonban nem volt elég mindenre.
Most a városháza azt tervezi, hogy befejezi a munkálatokat, majd integrálja a leendő múzeumot Nagyvárad idegenforgalmi körforgásába. Ennek megvalósítására egyébként harminc évre kötnek szerződést a zsidó hitközséggel. Amint az ingatlan a város saját kezelésébe kerül, kezdeményezik annak műemlékké nyilvánítását is.
A Körösvidéki Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac és a nagyváradi zsidó hitközség vezetője, Koppelmann Félix egyébként még 2010 márciusában írta alá az együttműködési szerződést a zsidó múzeum kialakításáról. Az ötlet viszont még ennél is jóval régebben, már 1996-ban szóba került, igaz, akkor még a Körös-parti neológ zsinagógát szánták múzeumnak. A Cion-templomként is emlegetett zsinagóga viszont ma már kulturális központ, amely otthont adhat kiállításoknak, konferenciáknak, könyvbemutatóknak és koncerteknek egyaránt. Az épület felújítására a határon átívelő uniós program keretében pályáztak, és nyertek támogatást.
Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagógát 1930-ban kezdték el építeni Löbl Ferenc tervei alapján, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.
Tervek műemlékekkel
A nagyváradi önkormányzat legutóbbi ülésén saját kezelésébe vette át az egykori nagyváradi vámhivatal épületét. Az ingatlan eredetileg a nagyváradi László király szabadkőműves-páholy székhelye volt, a város éppen ezért a szabadkőművességet bemutató múzeumot akar itt létrehozni.
Az Erdon.ro portál beszámolója szerint a város ugyancsak fel fogja újíttatni az egykori lovardát, ennek érdekében fogadták el azt a határozattervezetet, amelynek alapján a város magántulajdonaként telekkönyveztetik a lovardát és a telket, melyen áll. Ez az ingatlan egy nagyobb épületkomplexum része csakúgy, mint a ma már rendkívül leromlott állapotban lévő egykori huszárlaktanya, amely szintén műemlék épület.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a huszárlaktanyával mit lehet tenni, Ilie Bolojan elmondta, hogy az az ingatlan nem a város tulajdona, így az önkormányzat nem tehet egyebet, mint hogy többletadóval sújtja a tulajdonost, aki nem tartja megfelelően karban az épületet és a telket.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
szóljon hozzá!