
Épülhet. A Fogaras és Brassó közötti szakasz megvalósíthatósági tanulmányának jóváhagyása újabb lépés az építkezés megkezdése irányába
Fotó: Haáz Vince
Közelebb került a megépítéshez a Fogaras és Brassó közötti autópálya-szakasz, miután az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) jóváhagyta a megvalósíthatósági tanulmányt és döntött a következő lépésekről.
2026. május 22., 15:002026. május 22., 15:00
Az újabb döntés nyomán elindul a kormányzati engedélyezési folyamat az A13-as autópálya részét képező szakasz kapcsán.
„A következő időszakban a dokumentáció átmegy az elemzési szakaszokon a közlekedési minisztériumban és a tárcaközi tanácsban, majd ezt követően a kormányhatározatot a technikai-gazdasági mutatók jóváhagyására a kormány elé terjesztik” – közölte a CNAIR.
Az új autópálya megtérülési rátája (RIRE) 13,10 százalék, „ami indokolja a többi tervezési szakasz (PAC és PTE) elvégzését a jelenlegi szerződés keretében, és lehetővé teszi, hogy később közvetlenül kiírják a munkák kivitelezéséhez szükséges szerződés (FIDIC Red) pályázatát” – hangsúlyozta a hatóság.
A Fogaras és Brassó közötti autópálya építése összesen 7,74 milliárd lejbe (áfa nélkül), azaz közel 1,5 milliárd euróba kerül.
és az útvonalán a következőket építik meg:
A szakasz a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópálya folytatása lesz, amint mindkét ütem elkészül, Brassó a dél-erdélyi autópályán keresztül bekapcsolódik az európai gyorsforgalmiút-hálózatba.
A Szeben és Fogaras közötti szakasz összesen 68,04 km hosszú, a távot négy szakaszra osztották:
Az A13-as autópálya teljes vonala Nagyszebentől Brassón és Háromszéken át Bákóig húzódik összesen több mint 280 kilométeren keresztül.
A sztráda Brassó és Bákó közötti, Székelyföldet is érintő szakaszain egyelőre csak földtani vizsgálatokat végeznek a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében.
– persze ha valamennyi hiányzó szakasz megépül, ami csak a jövő évtizedben várható.
A CNAIR bejelentése egyébként olyan körülmények között érkezett, hogy – mint arról beszámoltunk –, nyílt konfliktusban áll a közlekedési minisztérium vezetésével, mivel a hatóság a minisztérium utasítása ellenére nem hajlandó öt nagy infrastrukturális projektet – köztük a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út és a Fogara és Brassó közötti autópálya megépítését – átadni az Országos Közúti Beruházási Társaságnak.
Cristian Pistol CNAIR-igazgató ehelyett bíróságon támadta meg az utasítást.

Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!