Újabb elutasítás az aranyosgyéresi táblaügyben

A tanácsos, aki korábban jogászként segített az aranyosgyéresi önkormányzatnak a fellebbezés megszövegezésében elmondta: jogilag két megoldás lehetséges, vagy a legfelsőbb bíróságtól kell jogegységi döntést kérni, vagy a közigazgatási törvényt módosítani. Utóbbit oly módon, hogy azokban a helységekben, ahol a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot – és ezért nem kötelező magyarul is kiírni a település nevét –, az önkormányzatok kizárólagos döntése legyen, hogy kiírják-e több nyelven azt, vagy sem. „Utóbbi azért lenne egyszerűbb, mert jóval védhetőbb lenne az álláspontunk, nem beszélve arról, hogy ez az eljárás legalább egy-két hónappal gyorsabb lenne, mint megvárni a legfelsőbb bíróság döntését. Ráadásul az is gondot jelenthet, hogy csak a főügyésznek és az igazságügyi miniszternek van joga jogegyesítési döntést kérni a legfelsőbb bíróságtól” – nyilatkozta a Krónikának Csoma Botond.

Mint arról beszámoltunk, az aranyosgyéresi önkormányzat 2009. december 18-i határozatában elrendelte, hogy a románon kívül a település magyar elnevezése is szerepeljen a helység bejáratánál, annak ellenére hogy a Kolozs megyei városban csupán 8 százalékos a magyarság számaránya. A határozatot már Călin Platon akkori prefektus is megtámadta a közigazgatási bíróságon, amely első fokon helyt adott az azóta emberölés gyanújával letartóztatott, majd szabadon engedett politikus keresetének. Az önkormányzat fellebbezését követően azonban a Kolozs megyei táblabíróság felülbírálta az ítéletet, mert jogszerűtlennek találta azt. Ezt követően azonban Mircea Crişan helyi lakos újra megtámadta az önkormányzat döntését, a törvényszék pedig tavaly novemberben helyt adott a keresetnek. Csoma Botond szerint ugyanakkor a helyzet jogilag is abszurd, mert a két döntés ellentmond egymásnak. „Tekintve, hogy Romániában a joggyakorlat nem jogforrás, elvileg az utolsó bírói végzést kell alkalmazni” – írja blogbejegyzésében a jogász.