Számos új szak bevezetését tervezi a 2009/2010-es tanévtől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem. A tervek szerint jövő ősztől gazdasági matematika, városkép és városesztétika, urbanisztika, társadalomszervezés, kereskedelmi jog, ökoturizmus, muzeológia, reklám és alternatív energiaforrások szakra is felvételizhetnek majd a magyar diákok, közölte a Krónikával Magyari Tivadar rektorhelyettes. A kezdeményezés kezdetleges fázisban van, még gyűjtik a javaslatokat a különböző karokról, és módosulhat a lista, de a fent említett tárgyak nagy valószínűséggel szerepelnek majd az egyetem magyar tagozatának jövő évi kínálatában. Magyari szerint az új szakok beindítása a különböző karok közötti együttműködés révén valósulhat meg, például az urbanisztika szakon a földrajz és a szociológia kar tanárai egyaránt tanítanának.
„A felsőoktatási rendszer túlságosan fragmentált, nem annyira szakembereket képzünk, inkább bizonyos munkák elvégzésére tanítjuk meg a diákokat” – vélte a rektorhelyettes, aki szerint úgy próbálják kombinálni a kínálatot, hogy minél könnyebben el tudjanak majd helyezkedni a végzősök. „Főleg azt nézzük, hogy a végzőseink hol dolgoznak, mennyire kerülnek közel vagy távol a szakmájuktól, és ennek függvényében mozdítjuk el a képzést” – mesélte Magyari. Hozzátette, a felmérések eredményei és az egyetem kapacitása szintén közrejátszott az új szakok kiválasztásában. Mint mondta, ezek bevezetése nem feltételezi a meglévő szakok valamelyikének a megszüntetését. „Régi szakokat ritkán szüntetünk meg, inkább az igények szerint átalakítjuk ezeket” – hangsúlyozta a rektorhelyettes, aki szerint a magyar nyelven is elsajátítható 61 szak közül mindenik iránt van kereslet. Az intézmény a közeljövőben mintegy 60 magyar tanerő alkalmazását is tervezi. Magyari szerint az elmúlt években félévenként csupán 8–10 magyar oktatót alkalmaztak vagy léptettek elő, így a magyar tagozaton a tanerőlétszám jóval alulmaradt a román tagozathoz képest. Magyari elérte, hogy tavasszal 26 új magyar oktatót vettek fel, és hamarosan újabb 55–60 pedagógus alkalmazására kerül sor. A fiatal oktatók alkalmazásával mintegy 400-ra növekszik a magyar oktatók száma, rajtuk kívül körülbelül 300 betanító tanár és 25–30 magyarországi vendégtanár tanít az egyetemen.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.