Számos új szak bevezetését tervezi a 2009/2010-es tanévtől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem. A tervek szerint jövő ősztől gazdasági matematika, városkép és városesztétika, urbanisztika, társadalomszervezés, kereskedelmi jog, ökoturizmus, muzeológia, reklám és alternatív energiaforrások szakra is felvételizhetnek majd a magyar diákok, közölte a Krónikával Magyari Tivadar rektorhelyettes. A kezdeményezés kezdetleges fázisban van, még gyűjtik a javaslatokat a különböző karokról, és módosulhat a lista, de a fent említett tárgyak nagy valószínűséggel szerepelnek majd az egyetem magyar tagozatának jövő évi kínálatában. Magyari szerint az új szakok beindítása a különböző karok közötti együttműködés révén valósulhat meg, például az urbanisztika szakon a földrajz és a szociológia kar tanárai egyaránt tanítanának.
„A felsőoktatási rendszer túlságosan fragmentált, nem annyira szakembereket képzünk, inkább bizonyos munkák elvégzésére tanítjuk meg a diákokat” – vélte a rektorhelyettes, aki szerint úgy próbálják kombinálni a kínálatot, hogy minél könnyebben el tudjanak majd helyezkedni a végzősök. „Főleg azt nézzük, hogy a végzőseink hol dolgoznak, mennyire kerülnek közel vagy távol a szakmájuktól, és ennek függvényében mozdítjuk el a képzést” – mesélte Magyari. Hozzátette, a felmérések eredményei és az egyetem kapacitása szintén közrejátszott az új szakok kiválasztásában. Mint mondta, ezek bevezetése nem feltételezi a meglévő szakok valamelyikének a megszüntetését. „Régi szakokat ritkán szüntetünk meg, inkább az igények szerint átalakítjuk ezeket” – hangsúlyozta a rektorhelyettes, aki szerint a magyar nyelven is elsajátítható 61 szak közül mindenik iránt van kereslet. Az intézmény a közeljövőben mintegy 60 magyar tanerő alkalmazását is tervezi. Magyari szerint az elmúlt években félévenként csupán 8–10 magyar oktatót alkalmaztak vagy léptettek elő, így a magyar tagozaton a tanerőlétszám jóval alulmaradt a román tagozathoz képest. Magyari elérte, hogy tavasszal 26 új magyar oktatót vettek fel, és hamarosan újabb 55–60 pedagógus alkalmazására kerül sor. A fiatal oktatók alkalmazásával mintegy 400-ra növekszik a magyar oktatók száma, rajtuk kívül körülbelül 300 betanító tanár és 25–30 magyarországi vendégtanár tanít az egyetemen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok