Új falak a régi alapköveken

Az épületet a gyülekezet az 1830-as években kórháznak építette, majd felekezeti iskolává alakították. Ebben az iskolaépületben szervezte meg 1914. február 1-én Kós Károly azt a farsangi bált, amelynek nyomán az ott vendégeskedő Móricz Zsigmond megírta Nem élhetek muzsikaszó nélkül című novelláját. Trianon után a román állam kiutasította a gyülekezetet az épületből, amely azonban telekkönyvileg azóta is a sztánai református egyházközségé.
Az újjáépítés érdekében Papp Hunor 2005 nyarán több kanadai város magyar gyülekezetével találkozott. Az igehirdetésen kívül a lelkész a kolozsvári Filep Farkas és Halmágyi Erika filmjével mutatta be a kis kalotaszegi falut, valamint a 2001-ben – nyolcvanhét év után – újraélesztett farsangi mulatságot. Az adakozók jóvoltából valamivel több, mint 15 ezer kanadai dollár gyűlt össze, az újjáépítés terveit magyarországi és erdélyi építészek díjmentesen készítették el. Tavaly zsoboki kőművesek irányításával a gyülekezet kalákában bontotta szét a beomlott tetőzetet és a megsérült falrészeket; harminc teherautó törmeléket kellett elszállítaniuk. Miután kiderült, hogy a megsérült falak nem bírnák el az új tetőszerkezetet, teljesen lebontották őket, majd újrakezdődött az építkezés, amelynek köszönhetően már állnak az új falak. Bár az építkezésben a magyarországi Nagykőrös alszegi gyülekezete is segítséget nyújt, a teljes helyreállítás költségei mindkét gyülekezet erejét meghaladják. Papp Hunor közölte, bár a pénzhiány akadályozza a munkálatok folytatást, jövő héten mindenképpen nekilátnak.
A közel kétszáz magyart és mintegy húsz románt számláló Sztánán konyhával, fürdővel, előadóteremmel és orvosi rendelővel, valamint 24 vendéget befogadó szálláshellyel ellátott létesítmény kap helyet. A tervek szerint a Kós-féle bált és Móricz Zsigmond látogatását megörökítő emléktábla is a helyére kerül.