Gheorghe Nistor történelemszakos és Péterfy Erika fizika-kémia szakos tanár személyében új vezetőket nevezett ki a Maros megyei tanfelügyelőség a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskola élére.
2013. július 03., 17:262013. július 03., 17:26
A tanintézet két tanára az évadzáró incidens után lemondott Adina Maria Chirilă és leváltott helyettese, Demeter-Erdei Zoltán helyére került.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, hogy a vezetőcserétől a béke, csend és kiegyensúlyozott légkör visszaállását várja. Felvetésünkre, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a magyar feliratok hiánya miatt immár másodjára is megbüntette az iskolát, ahol ráadásul etnikai botrány robbant ki az évzárón néhány magyar és román szülő között, Illés Ildikó elmondta: „amennyiben a két új vezető nem tesz semmit a kétnyelvűség érvényesítése érdekében, a tanfelügyelőség addig cseréli az igazgatókat, amíg megtanulják betartani a törvényt”.
A főtanfelügyelő-helyettes reményei szerint mégsem lesz szükség a gyakori cserére, hisz, mint vélekedett, Gheorghe Nistor egy tapasztalt vezető, aki korábban tanfelügyelői tisztséget is betöltött. A Krónika Péterfy Erika véleményére is kíváncsi lett volna, de az új aligazgatónő – a kezdet nehézségeire hivatkozva – tudtunkra adta, hogy bármilyen ügyben csak egy hónap múlva tud nyilatkozni.
A másfél évtizeden keresztül aligazgatói tisztséget betöltő Demeter-Erdei Zoltán menesztése egyes kollégák nemtetszését váltotta ki. Kerekes Szilárd történelemtanár nyílt levelében vette védelmében az iskola testneveléstanárát és szögezte Illés Ildikónak a kérdést: kinek jelenthet győzelmet az aligazgató leváltása? „A retorikai kérdésre a válasz: Illés Ildikónak, aki már két éve szeretné jelöltjét aligazgatói irodában látni. Most sikerült. Mi bajom Péterfy Erikával? Az égvilágon semmi, konfliktusom nem volt vele. Természetesen eddig. Demeter-Erdei Zoltán leváltásával viszont lehetett volna várni a versenyvizsga megtartásáig. Nyugdíjhoz közel jár, úgysem szállt volna versenybe, ennyit megérdemelt volna, már csak azért is, mert többször vitt diákokat a március 15-i postaréti ünnepségre (és nem máshova, például az EMI által szervezett rendezvényre), gyarapítva az évről évre töpörödő lelkes közönséget” – írja Kerekes Szilárd.
Az ifjabb kolléga azt is megjegyzi, hogy amikor volt rá lehetőség és megfelelő hátszél, Demeter-Erdei Zoltán kihasználta az alkalmat, és cselekedett: a kétnyelvű táblákat saját kezűleg függesztette ki. Az ügyben több nyárádmenti iskolaigazgató is megszólalt. Állásfoglalásukban ők Illés Ildikót veszik védelmükben, akinek leváltását a Liviu Rebreanu iskola magyar szüleinek egy csoportja javasolta.
Mint ismertes, az iskola tanévzáró ünnepségén a véleményüket óriásplakáton megjelenítő magyar szülőket több román apuka is rágalmazta, a plakátot széttépte. A szülők a törvények és a kétnyelvűség betartására próbálták sokadik alkalommal figyelmeztetni a magyar gyerekeket ért diszkriminációért kétszer is megbírságolt iskolavezetést.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!