Új ruhát ölthet a marosvásárhelyi Kultúrpalota

A palota belső felújítása hat éve megtörtént, akkor az épület villanyhálózatát, fűtésrendszerét, a nagytermet, a kistermet és a Tükörterem üvegablakait újították fel, emlékeztetett Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. A jelenlegi pályázat a tetőszerkezet és a homlokzat restaurálását foglalja magában, illetve a Tükörterem falainak a felújítására vonatkozik, tette hozzá. A több mint százéves épület restaurálásának vezetőépítésze Keresztes Géza marosvásárhelyi műépítész.

A Maros megyei önkormányzat két dokumentációt adott le nemrég, egyik a Kultúrpalota, a másik a Természettudományi Múzeum épületének felújítására vonatkozik. A pályázatok elbírálására azonban még várni kell, tudtuk meg Lukács Katalintól, a megyei önkormányzat sajtóreferensétől. Soós Zoltán múzeumigazgató reméli, hogy már ősszel választ kapnak a beadványokra. Mindkét dokumentációt a Regionális Operatív Program kulturális örökség restaurálására és hosszú távú értékesítésére vonatkozó 5-1-es tengelyének kiírására nyújtották be.

A Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült Bernády György polgármester kezdeményezésére, a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Az épület a magyaros szecesszió Lechner Ödön elindította építészeti mozgalom egyik kiemelkedő példája, és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja. Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatást kelt. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg, a tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, amelyeket a híres Zsolnay-gyár készített.

A harmadik emeleten a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár Hódolat Hungáriának című mozaikja díszíti, két oldalán Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athénéje áll. A baloldali angyal kezében Marosvásárhely címerét, a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írók arcképei tűnnek fel, a négyes kapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.