Szakértő a Krónikának az új kerettantervekről: szakítani kéne a tantárgyalapú megközelítésekkel

A történelemtudományi kar képviselői azzal érvelnek, hogy a történelemnek „alapvető szerepe van a társadalom megerősítésében és a fiatalok nevelésében”. Daniel David oktatási miniszter úgy reagált a történelem kar által megfogalmazott kritikákra, hogy azok számára „teljesen természetesnek és normálisnak tűnnek”.

A módosító javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon – derül ki az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott középiskolai kerettantervekből. A kerettanterveket módosító javaslatok közt szerepel még, hogy a latin nem lesz többé kötelező tantárgy a középiskolások számára, csak a teológiai szakokon marad meg speciális vagy választható tantárgyként. Az új kerettantervekről szóló közvita 2025. március 6-áig tart.

Az RMPSZ a magyar oktatás szemszögéből közelít az új kerettantervekhez

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre többségében az általános kerettantervekről, azaz a többségi kerettantervekről van szó, a pedagógusszövetség pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja kezelni ezeket a kerettantervi javaslatokat. „Ha az a cél, hogy csökkenjenek a heti óraszámok, akkor mi ezt úgy közelítjük meg, hogy a kisebbségi oktatásban a románnyelv-órák többletet jelentenek ahhoz képest, mint ami a román ajkú diákok tantervében szerepel.

Hozzátette, a közvita, a konzultációk eredményeképpen el kell készülnie majd valamennyi kerettanterv kisebbségi verziójának.

Hozzátette, nyilván ezáltal véleményezik azt is, hogy milyen a jelenleg közzétett többségi kerettanterv.

„A másodlagos kompetenciák azok, amelyek az általános műveltségünkhöz tartoznak, az életkompetenciákat, a finom készségeket célozzák meg, egyszóval az egész embert hivatottak fejleszteni. És ehhez kellene hozzárendelni óraszámokat” – mondta az alelnök.

Történelemtanítás: a „mikor” és „mi történt” helyett a „miért” és „hogyan” lenne a fő kérdés

Mint magyarázta, ahhoz, hogy el lehessen dönteni, az így kialakult tananyag-volument mennyi óraszám alatt tanítjuk meg, ahhoz azt kéne tudni, hogy mit akarunk megtanítani a diákoknak, mit akarunk fejleszteni. „Történelem terén a komplex jelenségeket és ezeknek az emberiség-, közösség-, nemzetformáló hatásait kellene tanítani.

S ezáltal már a tantárgyköziség talajára is érkeztünk, ahol másfajta tananyagot és pedagógusi szerepet kell körvonalazni” – állapította meg a pedagógus.

Mint fogalmazott, dinamikusan, könnyen és hatékonyan alkalmazható kerettervre van szükség, amely a mindennapi oktatásszervezés szintjén támogatja a pedagógusi együttműködéseket – projektpedagógiát, társas tanítást, kooperatív módszereket, tantárgyközi együttműködéseket stb. „Nem túl meredeken, hanem fokozatosan kéne szakítani a tantárgyi megközelítésekkel, alaposan és folyamatosan kell képezni, átképezni a pedagógusokat annak érdekében, hogy az átmenet, a paradigmaváltás ne teher, hanem fejlődési lehetőség lehessen. Ellenben egy ilyen kerettanterv – mindazonáltal, hogy minden bizonnyal igyekszik előre tekintőbb lenni az előzőkhöz képest – mindezt nem támogatja,

Mint magyarázta, például a természettudományok szakon az emberi szervezet komplexitását, működését, a környezet hatását nem lehet megértetni a gyermekekkel úgy, hogy külön, egymástól mereven elválasztva kezelik a biológiát, kémiát, a fizikát.

hogy azokról a jelenségekről beszélgessenek – együttműködve –, amelyeknek fontos komponense a történelem” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár. Mint kifejtette, ez ideális lenne, viszont egy ilyen kerettanterv nagyobb költségvetési ráfordítást igényel: ehhez tananyagot, tankönyveket és egyéb eszközöket kellene fejleszteni, vásárolni európai alapokból, ugyanakkor pedagógiai mentalitásváltásra is szükség lenne ehhez. „Mentalitásváltást előidézni hosszú távú és folyamatos befektetést igényel, ezt az államnak a saját forrásaiból kell biztosítania, hogy következetesen biztosítva legyen” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Hiányosságok: nincs elég testnevelésóra, sem pályaorientációs eligazítás

A történelem oktatása keretében a diákok eddig egyetemes történelmet, románságtörténelmet tanultak, aztán bevezették a holokausztról és a kommunizmusról szóló külön tárgyakat. A mai keretterv-tervezetek szerint reál osztályokban a történelmet csak a középiskola alsó évfolyamain oktatnák.

Ferencz-Salamon Alpár lapunknak azt is kiemelte, meglátása szerint nem jó az, hogy középiskolában mindössze heti egy testnevelés órájuk van a diákoknak – hiszen ugye az a cél, hogy az egészséges életmód felé kell terelni az ifjúságot. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.