
Fotó: Pixabay.com
Új földalatti helyiséget találtak a vajdahunyadi várban a restaurálása során – mondta el a sajtónak Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója. Az illetékes szerint az egykori földalatti helyiség a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva.
2022. november 01., 16:522022. november 01., 16:52
A helyiségre az ötmillió euró értékű restaurálási munkálatok során bukkantak rá a szakemberek, akik a felfedezést követően szükségesnek tartják a régészeti feltárást. Az igazgató szerint a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiség a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Mint mondta, egyelőre keveset tudni a történetéről, ennek részletei reményeik szerint a restaurálási munkálatok során kerülnek majd felszínre.
A szakemberek úgy vélik, hogy a helyiség a vár védelmét is szolgáló alagútrendszernek lehetett a része. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe – ecsetelte az Atena1 televíziónak az igazgató.
Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára. A Hunyadiak egykori birtokának restaurálása 2019 novemberében kezdődött, az uniós forrásokból történő, ötmillió euróra rúgó külső-belső felújítás szakaszonként történik, így a gótikus lovagvár a munkálatok ideje alatt is látogatható.
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét,
1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.
1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870–74 között Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.

Megnyitotta kapuit a látogatók előtt a vajdahunyadi vár Kaputornya, mely eddig nem volt bejárható. Az erődítmény bejárata fölötti torony az elmúlt évben felújításon esett át, és jelenleg új kiállítási anyataggal várja a turistákat.

Közel 300 000 turista kereste fel tavaly a vajdahunyadi Hunyadi-várat, mintegy 37 százalékkal több mint tavalyelőtt – közölték a műemlék épület felügyelői.

Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!