Hirdetés

Új erdélyi magyar pártot alapítottak az RMDSZ ellenzékéből kiábrándultak

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő látja el az MPE ügyvivő elnöki teendőit •  Fotó: Haáz Vince

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő látja el az MPE ügyvivő elnöki teendőit

Fotó: Haáz Vince

Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. A politikai alakulat – amelynek ügyvivő elnöke Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, korábbi polgári párti politikus – előrebocsátotta: nem ellenfélként, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekint az EMSZ-re és az RMDSZ-re.

Rostás Szabolcs

2023. április 18., 08:002023. április 18., 08:00

2023. április 18., 13:152023. április 18., 13:15

Mindössze négy hónappal az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tavaly novemberben szentesített fúziója után az Erdélyi Magyar Szövetségen (EMSZ) és az RMDSZ-en kívül ismét három magyar politikai alakulat szerepel a hazai politikai porondon. Az új párt megalapítását hétfőn késő este szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben jelentették be a szervezet alapító tagjai. Közölték, hogy a bukaresti törvényszék március 15-én jóváhagyta a Magyar Polgári Erő bejegyzését, a döntés március 28-án jogerőssé vált, és iktatták a politikai pártok jegyzékében.

A közlemény szerint az MPE alapítását olyan aktív közéleti szereplők kezdeményezték, akik az eddig kialakult politikai struktúrákat nem tekintik megfelelőnek tevékenységükhöz.

Hirdetés

„A Magyar Polgári Párt szellemi jogutódjaként olyan politikai szervezetet hoztunk létre, amely figyelembe veszi az Európában zajló eseményeket, a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit és a magukra hagyott vagy kirekesztett nemzeti gondolkodású polgárok igényét, valamint a »helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek» alapelvét” – szerepel a kommünikében.

A bejelentés alapján az MPE alapítói Kulcsár-Terza Józsefet, az MPP Kovászna megyei szervezetének egykori vezetőjét bízták meg az ügyvivő elnöki feladatok ellátásával, egyben teljes körű felhatalmazást adva arra, hogy a párt első Országos Tanácsáig ügyvivő elnökséget állítson fel, és a szervezet képviseletében tárgyalásokat folytasson a politikai élet szereplőivel. A sepsiszentgyörgyi politikus 2016-ban szerzett parlamenti képviselői mandátumot a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ és az MPP között született együttműködési megállapodás alapján. (Vele együtt akkor Biró Zsolt volt MPP-elnök jutott még be a parlamentbe).

A 2020-as parlamenti megmérettetésen az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség közötti egyezség nyomán ismét mandátumhoz jutott (ezúttal a nemrég az EMSZ elnökévé választott Zakariás Zoltánnal együtt), a nevéhez fűződik többek között, hogy kétszer is benyújtotta a bukaresti parlamentben Székelyföld autonómia-statútumát.

Többedmagával – köztük a pártból kizárt Biróval – a Mezei János nevével fémjelzett vezetőséget szabálytalanságok sorával vádoló belső ellenzékhez tartozott.

Ugyanakkor ő is csak akkor támogatta a néppárttal tervezett egyesülést, ha ennek nyomán az MPP nem veszíti el saját identitását. Bár az MPE közleménye nem nevezi meg a párt alapító tagjait, a bukaresti törvényszék honlapján fellelhető adatok szerint Mezei László Györgyről (a végzésben Vasile Gheorghe néven szerepel), Kurtuly Istvánról és Incze Lajos Andrásról van szó. Kiderül az is, hogy a párt központi székhelyét Szatmárnémetiben jegyezték be, jele pedig egy stilizált láng. Az alapítók közül Kurtuly 2020-ban az EMSZ színeiben Sepsiszentgyörgyön indult a helyhatósági választáson, de nem jutott mandátumhoz a városi tanácsban, a többiekről még ennyit sem tudni a világhálón való keresgélés nyomán.

Az új párt alapítói a romániai bíróságok portálján •  Fotó: Képernyőmentés Galéria

Az új párt alapítói a romániai bíróságok portálján

Fotó: Képernyőmentés

Az MPE megalapítását bejelentő közlemény kitér arra, hogy az erdélyi magyar „nemzeti oldalon” az elmúlt években hozott döntések nem bizonyultak eredményesnek, az egységesítés folyamata szerintük nem megerősödést hozott, hanem a lemorzsolódások és a kizárások miatt egyre gyengülő pártok fúziója által létrehozott szövetség sokuk bizalmát elvesztette. „Célunk a nemzeti érdekek politikai eszközökkel történő érvényesítése, amelyekhez hozzátartozik magyar identitásunk megőrzése, az autonómia különböző formáinak mindenkori következetes képviselete és elérése, szimbólumaink és anyanyelvünk szabad használatának biztosítása, nemzeti közösségünk szellemi és épített örökségének védelme és visszaszerzése, gyermekeink védelme, önazonosságtudatuk erősítése, biztonságuk és anyanyelven történő oktatásuk szavatolása, valamint közösségeink számára a hagyományőrzés és a fejlődés lehetőségének megteremtése” – sorolják célkitűzéseiket a Magyar Polgári Erő alapítói.

Meggyőződésüket fejezik ki, miszerint az erdélyi magyar politikai kultúra képes arra, hogy a verseny és együttműködés ne csak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítse, ezért nem ellenfélnek, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekintenek a két magyar politikai szövetségre, vagyis az EMSZ-re és az RMDSZ-re. Hozzátették, a „versenyezni, ahol lehet, együttműködni, ahol szükséges” alapelvét közös dokumentumban kívánják rögzíteni az erdélyi magyar politikai szervezetekkel. Az új magyar párt képviselői közölték azt is, hogy készülnek a 2024-es romániai választásokra, így akik egyetértenek elveikkel és célkitűzéseikkel, jelentkezhetnek a Magyar Polgári Erő – általuk amúgy meg nem nevezett – létrehozóinál.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 13., szombat

„Eddig eredménytelen volt a megújulási szándék”. Közleményt adott ki sajtója átszervezéséről a katolikus kiadó

Közleményt adott ki szombaton a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Verbum Egyesület az egyesület átszervezési folyamatáról.

„Eddig eredménytelen volt a megújulási szándék”. Közleményt adott ki sajtója átszervezéséről a katolikus kiadó
Hirdetés
2026. június 13., szombat

Elkezdték építeni az Erdélyből induló autópályán a harmadik alagutat

Elkezdődtek a harmadik alagút munkálatai a Nagyszebent Pitești-tel összekötő autópálya Bojca (Boița) és Cornetu közötti szakaszán - adta hírül szombaton a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Elkezdték építeni az Erdélyből induló autópályán a harmadik alagutat
2026. június 13., szombat

Leomlott egy középkori erdélyi erődtemplom falának egy szakasza, a látogatásokat felfüggesztették

A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.

Leomlott egy középkori erdélyi erődtemplom falának egy szakasza, a látogatásokat felfüggesztették
2026. június 13., szombat

Temesvári robbanás: nem gázszivárgás, hanem egy elektromos roller okozhatta a tüzet

Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.

Temesvári robbanás: nem gázszivárgás, hanem egy elektromos roller okozhatta a tüzet
Hirdetés
2026. június 13., szombat

Meneszti kiadványai újságíróit a katolikus egyház, méltánytalan bánásmódra panaszkodik a MÚRE

Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.

Meneszti kiadványai újságíróit a katolikus egyház, méltánytalan bánásmódra panaszkodik a MÚRE
2026. június 12., péntek

Kopogtatott az Európai Ügyészség, lemondott a prefektus

Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.

Kopogtatott az Európai Ügyészség, lemondott a prefektus
2026. június 12., péntek

Mikor csónakázhatunk a kalotaszentkirályi tavon?

Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.

Mikor csónakázhatunk a kalotaszentkirályi tavon?
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Ballagás mindenáron: limuzin, fotócsomagok és több ezer lejes kiadások. Hol a határ ünneplés és túlzott költekezés között?

Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.

Ballagás mindenáron: limuzin, fotócsomagok és több ezer lejes kiadások. Hol a határ ünneplés és túlzott költekezés között?
2026. június 11., csütörtök

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez

Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez
2026. június 11., csütörtök

Így érinti a Tomac-kormány borítékolható bukása a Batthyáneum felújításának meghiúsulását

Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.

Így érinti a Tomac-kormány borítékolható bukása a Batthyáneum felújításának meghiúsulását
Hirdetés
Hirdetés