Az elpusztult túzok maradványai egy 20 kV-os középfeszültségű vezetéksor alatt
Fotó: Milvus Csoport Facebook-oldala
A Milvus Csoport március folyamán dokumentált először elektromos légvezetéknek való nekirepülés okozta túzokpusztulást Romániában. A madártani és természetvédelmi egyesület nemrég osztotta meg ezt a hírt közösségi oldalán, hozzátéve: egy szerencsétlen kimenetelű eset riasztó jelzés arra nézve, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a túzokvédelem terén.
2026. április 08., 16:222026. április 08., 16:22
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet honlapján bővebben is beszámolt a történtekről. Mint írták, március folyamán Mădălina Cotuț, a nagyszalontai Túzok fészek látogatóközpont munkatársa és Claudiu Valentin egy elpusztult túzok maradványait találták meg egy 20 kV-os középfeszültségű vezetéksor alatt. Az eset kivizsgálása során bizonyítást nyert, hogy a hím túzok pusztulását valóban nekirepülés okozta. „Bár a nemzetközi tapasztalatok alapján biztosak voltunk abban, hogy nagy valószínűséggel nem ez az első ilyen jellegű pusztulás, mind ez idáig ezt nem sikerült bizonyítani.
Arról is kitértek, hogy világszinten a túzokállomány évről évre csökken. Tizenhat év alatt több mint 34 százalékkal (44-57 ezerről 31-36 ezer példányra) csökkent a világ túzokállománya. Ez a negatív tendencia Európára is jellemző. Az elektromos légvezetékeknek – főképpen a nagy- és középfeszültségű elektromos hálózatok vezetékeinek – való nekirepülés számos egyed pusztulásához vezet.
A Milvus Csoport ugyanakkor az év eleji szinkronszámlálás után arról számolt be, hogy a túzok Kárpát-medencei állománya folyamatosan gyarapszik, és hosszú távon is stabil, pozitív trendet mutat. Nagy Attila ornitológus azonban a tavalyi számlálás után is arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. Mint lapunknak magyarázta, az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltek ők is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak, ezért nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj.
A túzok manőverezőképességét nagy testtömege és széles szárnyfesztávolsága korlátozza
Fotó: Milvus Group
A szakemberek kifejtették, hogy bár a túzok jól és gyakran repül, manőverezőképességét nagy testtömege és széles szárnyfesztávolsága korlátozza, ezért gyakran ütközik légvezetékekkel. A túzok esetében az ilyen jellegű balesetek kimenetele szinte minden esetben az egyed elhullása. Ha nem is azonnal végzetes a sérülés, rendszerint olyan károsodásokkal jár, amelyek előbb vagy utóbb – közvetetten vagy közvetlenül (például a ragadozókkal szembeni kiszolgáltatottság miatt) – a madár pusztulását okozzák.
Az egyesület szerint a túzokvédelem egyik fő eleme a nekirepülés okozta pusztulás visszaszorítása. Rámutattak,
Az alkalmazható védelmi megoldások közé tartozik az új elektromos hálózatok körültekintő tervezése, a meglévő, elsősorban középfeszültségű, ritkább esetben nagyfeszültségű, légvezetékek földkábellel való kiváltása, vagy végső esetben a vezetékek láthatóságának növelése.
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet portálunknak a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület.
„Az országban már csak egyetlen életképes állomány maradt fenn Nagyszalonta környékén, Bihar megyében, a román–magyar országhatár közelében. Néhány évvel ezelőtt, egy korábbi pályázat keretében, Nagyszalonta önkormányzatával közösen először alkalmaztunk Romániában ilyen jellegű túzokvédelmi beavatkozást: hat kilométer hosszú légvezeték lett lecserélve biztonságos földkábelre a legfontosabb romániai túzokélőhelyek közelében.
– hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport, hozzátéve, hogy a tavaly ősszel indult nemzetközi túzokvédelmi LIFE projekt keretében a nagyszalontai 110 kV-os nagyfeszültségű vezetéksor egyik szakaszára – a felelős áramszolgáltató (DEER) jóváhagyásával – olyan jelölőeszközök kihelyezését tervezik, amelyek a túzokok számára is jól láthatók, és jelentősen csökkenthetik a nekirepülés kockázatát.
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!