Fotó: Kiss Gábor
A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.
2017. július 20., 17:332017. július 20., 17:33
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető.
Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt
amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy
és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szinten mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett:
A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és "tapsolni hozzájuk" nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően
és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát „ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke.
A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott „túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!