Tusványos – Varga Mihály a belső forrásokról

A magyar nemzetgazdasági miniszter kitért arra, hogy jelenleg a magyarországi bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4–4,5 százalékot a belső források – számolt be az MTI. Varga Mihály rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse. Kitért arra, hogy az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. „Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – hangsúlyozta a miniszter.

Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke azt mondta: az anyaország gazdasága olyan fejlődési fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta fel a délvidéki és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül. Fontos, hogy az erdélyi magyarság a szülőföldjén maradva fejlődhessen és ne vándoroljon el, hangsúlyozta. Az uniós források lehívásában Románia nem áll túl jól, noha elég nagy keret állna rendelkezésre fejlesztésekre, emelte ki. Szólt arról is, hogy még mindig nehéz az önrészt biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy Románia nem szeret eladósodni, ezt a román kormányok „tartják” is, adósság rátája a legalacsonyabbak között van Európában. Ehhez szükség van ugyanakkor egy nagyon erős pénzügyi szektorra is. Úgy vélte, ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora kiemelte: Románia az első negyedévben az Unió legnagyobb gazdasági növekedését tudta felmutatni. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a kkv-knak csupán a 10 százaléka tudott növekedni. Szerinte Székelyföldön sokszor „maga az ötlet” hiányzik.