
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Semjén Zsolt a román-magyar államközi kapcsolatok vonatkozásában hangsúlyozta a határon túli magyar pártok jelentőségét. Megemlítette: a júniusi önkormányzati választásokon döntő mértékben az RMDSZ kapta a felhatalmazást és a felelősséget a romániai magyarság képviseletére. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képviselője szót tudjon érteni a romániai politika szereplőivel. Ennek érdekében „bizonyos fokú lavírozás legitim” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
A miniszterelnök-helyettes a romániai magyar és román pártok párbeszédét azért is fontosnak tartotta, hogy a kisantant mintájára ne alakulhasson ki „magyarellenes együttműködés” a Magyarországgal szomszédos országok között. Hozzátette, a közép-európai országok nemzeti érdekei nagy mértékben azonosak. Nyomatékosította azonban, hogy Magyarország hitet tett a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvései mellett, és ezt az elkötelezettségét soha nem fogja feladni.
Semjén az „isteni dramaturgiának” tulajdonította, hogy éppen a szabadegyetem nyitónapján nyújtották be a 300 ezredik állampolgársági kérvényt határon túli magyarok, és ugyanezen a napon tették le a 200 ezredik állampolgársági esküt. Semjén Zsolt úgy vélte, a parlamenti ciklus végére félmillió határon túli magyar szerez magyar állampolgárságot, a 2014-ben alakuló magyar Országgyűlés pedig - a választójog határon túli kiterjesztésével - össznemzeti parlament lesz.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is annak fontosságát ecsetelte, hogy megmaradjon a közép-európai országok együttműködése az Európai Unióban. Elmondta, amikor Magyarországnak az elmúlt években „nyugati szélfúvással kellett szemben állnia”, fontos volt a lengyelek, a csehek, az osztrákok, a litvánok és a románok szolidaritása. Hozzátette, ennek a szolidaritásnak az alapja a népek függetlensége és az állampolgárok legteljesebb szabadsága kell hogy legyen. Megállapította, Románia sikerei szorosan összefüggtek azzal, hogy biztosította-e az emberi jogokat az erdélyi magyaroknak. „Az év végi választásokon választ kapunk arra, hogy Románia az erdélyi magyarok iránti tiszteletére alapozza-e a jövőjét, vagy a nacionalista hangulatkeltésre” - állapította meg. Hozzátette: „az a kérdés, Románia kilép-e a közép-európai szolidaritás rendszeréből, vagy továbbra is ezt erősíti”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta, az idei Tusványoson a román-magyar párbeszéd kicsit háttérbe szorul. Tusványos „román barátai” ugyanis most önmagukkal vannak elfoglalva. Toró ennek ellenére úgy vélte, hogy a valódi párbeszéd hívei mindig eljönnek a táborba. „Akik a párbeszéd hiányát róják fel, azok nem akarják a párbeszédet” - jelentette ki Toró azokra a sajtóhírekre reagálva, amelyek szerint az RMDSZ politikusai hiányoznak a 23. alkalommal megszervezett Tusványos rendezvényeiről.
A vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozat kedd este a Heaven Street Seven koncertjével indult. A tusnádfürdői táborba folyamatosan érkeznek a táborozók, kedd este hét óráig már a sátorhelyek több mint fele elkelt - közölte Izsák Hunor szervező. Hozzátette: a kemping területén található 120 faházat és a településen lévő panziók közül is több mint harmincat már hetekkel korábban lefoglaltak a Tusványos résztvevői számára.
A szervezők - némi iróniával - egy mosolygós medvét választottak az idei szabadegyetem kabalájává, amely a rendezvény plakátjain is megjelenik. Fazakas Imola sajtófelelős szerint a medve „örökös résztvevője” a Tusványosnak, de idén a szervezők megpróbálják távol tartani.
Tusnádfürdő környékén az év más időszakaiban is előfordul, hogy kukázó medvék jelennek meg a településen élelem után kutatva. Idén azonban éjjel-nappal vadőrök járőröznek a tábor körüli fenyvesben, akik szükség esetén kábító lövedékekkel tehetik ártalmatlanná a túl közel merészkedő vadállatokat.
A tábor környékét egy mezőgazdaságban használatos vadriasztó permettel is beszórták. Hogy mégse hiányozzon a medve senkinek, ezért tették meg a Csürdörmögő névre keresztelt macit kabalaállatnak.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.