
Turos Lóránd a Nagy Egyesülés kapcsán szólalt fel (Képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
2025. december 02., 18:372025. december 02., 18:37
2025. december 02., 19:292025. december 02., 19:29
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az állam csak akkor erős, ha az emberek bíznak benne. Kijelentette, hogy
A választott képviselőknek pedig személyes példával kell bizonyítaniuk, hogy ugyanazokat az áldozatokat vállalják, amelyeket másoktól kérnek. „Csak így lehet megérteni az emberek valós problémáit, aggodalmait, bizalmatlanságát vagy akár dühét” – jelentette ki a szatmárnémeti politikus.
Turos hozzátette, hogy őszintén ki kell mondani: a románok és a magyarok eltérően viszonyulnak a múlt század történelméhez, mert a nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett.
– magyarázta a szenátor. Turos beszélt arról is, hogy csak bátrabb, innovatívabb hozzáállással és több munkával lehet jó irányba fordítani a gazdaságot és helyreállítani a polgárok bizalmát az államban. Szerinte Románia nem engedheti meg magának a leszakadást Európa fejlődésétől, az előrejutáshoz pedig valódi partnerségre van szükség a többség és a kisebbségek, állam és a polgárok között.
„Ennek a partnerségnek a kölcsönös tiszteleten, az egyenlő jogokon és a Románia által vállalt kötelezettségek betartásán kell alapulnia” – magyarázta a politikus. Beszéde végén a szenátor hangsúlyozta: a hazafiság ma már nem fejezhető ki kizárólag nyilatkozatokkal vagy azzal, hogy „ünnepnapokon kokárdát viselünk”.
„Romániának valódi stabilitásra és az emberekért végzett reformokra van szüksége, nem látszatmegoldásokra. A politikában őszinteség kell, nem pillanatnyi tapsot hajhászó üzenetek. Az RMDSZ a reformok és Románia modernizálása terén továbbra is megbízható partner kíván lenni, ugyanakkor határozottan ki fog állni a magyar közösség érdekeiért” – mondta a parlamentben Turos Loránd.

Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
szóljon hozzá!