Évszázadokon át veszély esetén a székelyzsombori vár őrei füstjelzést küldtek a 17 kilométer távolságra található kőhalmi várnak
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
Sürgősségi állagmegóvó munkálatokkal sikerült megállítani a Brassó megyei Székelyzsombor 15. századi parasztvárának pusztulását. A Dél-erdélyi Műemlékmentők vezette beavatkozás példaértékű közösségi összefogással valósult meg. A vár ügye mellé álló Lőrincz Károly Ernő, az RMDSZ székelyzsombori elnöke nyilatkozott a Krónikának a beavatkozásokról, illetve arról, milyen szerepet szánnak a Székelyföld- és Szászföld határán található végvárnak az alig félezer lelket számláló településen.
2026. január 26., 07:582026. január 26., 07:58
2026. január 26., 13:452026. január 26., 13:45
Megmenekülhet a pusztulástól a székelyzsombori parasztvár: a tavaly tavasszal elvégzett sürgősségi állagmegóvó munkálatokkal sikerült megállítani a 15. században, terméskőből épült erődítmény gyors ütemű romlását. A Dél-erdélyi Műemlékmentők (Ambulanța pentru Monumente) elnevezésű egyesület önkéntesei által végzett beavatkozás nem csupán a műemlék vár sorsát fordíthatja kedvező irányba, hanem hosszabb távon új távlatokat is nyithat a közel ötszáz lelket számláló, magyarlakta Brassó megyei település számára,
A vár megmentése felé tett első lépéseket, a műemlékvédők munkáját segítő közösségi összefogást, az erődítménnyel kapcsolatos további terveket Lőrincz Károly Ernő, az RMDSZ székelyzsombori elnöke ismertette lapunknak.
Tetőszerkezetet javítottak, omladozó falakat építettek újjá a műemlékvédők tavaly tavasszal
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
A Kőhalomtól 17 kilométerre északkeletre, a Kis-Homoród két partján fekvő, közigazgatásilag Homoród községhez tartozó település parasztvára sürgős beavatkozásra szorult, ugyanis
A parasztvár ügye mellé álló Lőrincz Károly Ernő a Krónikának elmondta, hosszú utat tettek meg, míg felkerültek a cserepek a várra, ugyanis 2021 óta keresik a megoldásokat az önkormányzattal az A kategóriás műemlék megmentésére. A sürgősségi állagmegóvó beavatkozás megkezdését nemcsak a forráshiány hátráltatta, hanem az is, hogy a 15. században épült, évszázadokon át veszély esetén a kőhalmi várnak jelzést adó végvár tulajdonjogi helyzete sem volt tisztázott.
„A tulajdonjogi dokumentumok szerint a vár a zsombori földbirtokosság (moșierime) tulajdonaként szerepelt, amit nem tudtunk értelmezni, ugyanis a településen sosem létezett közbirtokosság. Valamikor ugyan volt külön tanácsa a falunak, de a közbirtokosság nem volt jellemző az eredetileg szászok lakta településre. Az önkormányzat jogilag rendezte a kérdést, a vár Székelyzsombor tulajdonába került” – mutatott rá az RMDSZ helyi elnöke.
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
Hosszú várakozás, régészeti felmérések és dokumentációkészítés után végre zöld jelzést kapott a vár felújítása. A munkálatokat műemlékmentő egyesület önkéntesei végezték, az anyagokat pedig az önkormányzat biztosította. Lőrincz Károly Ernő elmondta, az állagmegóvó beavatkozásokat tavaly májusban kezdték, a legesősebb időszakban, ami jelentősen lassította a munkát: az eredetileg egy hónapra tervezett munkálatok két hónapig tartottak. „A falutól néhány száz méterre, elszigetelten, mezőgazdasági területek és erdő ölelésében található várhoz vezető út szinte járhatatlanná vált a sok esőzés miatt, a traktorok és az anyagszállító járművek nehezen jutottak fel az sáros földúton” – idézte fel a szabadidejében az önkéntesek munkáját segítő fiatalember.
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
„A munkába mi is besegítettünk. Hétvégente akár 15-20 ember is jött követ és építkezési anyagokat hordani, cserepeket adogatni, mikor mire volt szükség.
Nagyon jó volt az együttműködés az építészekkel is, akiket a Zólya-házban szállásoltunk el, a munkálatok befejezését követően pedig köszönetképp egy helyi mulatságot is rendeztünk számukra, és a kapcsolatot azóta is tartjuk velük. Mondhatjuk úgy, hogy ebbe a projektbe jobb lábbal léptünk be” – fogalmazott Lőrincz Károly Ernő.
A Brassó megyei fiatalember arról is beszélt, a vár megújulása mérföldkő lehet a település életében, hiszen hosszú távon turisztikai szerepet szánnak a Jókai Mór Minden poklon keresztül című regényében is felbukkanó végvárnak. „A falu megélhetési lehetőségei jelenleg erősen beszűkültek: a lakosság mintegy 80 százaléka szarvasmarhatartásból él, és egy-két kisebb családi vállalkozástól eltekintve alig akad más jövedelemforrás. Úgy látjuk, a település turisztikai szempontból is kiaknázható lenne, ehhez pedig megfelelő alapot nyújthatna a vár” – mutatott rá. Hozzátette, az erődítményt nem szálláshelyként hasznosítanák, hanem múzeumot és alkotóműhelyt alakítanának ki benne.
Kalákát is szerveztek, a falubeliek is kivették a részüket a munkából
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
Arra a kérdésünkre, milyen további lépések szükségesek a tervek megvalósításához, az RMDSZ elnöke elmondta: a régészeti feltárás egy része már lezajlott,
Ezt követheti majd a részletes tervezés és egy átfogó pályázati projekt kidolgozása. „A sürgősen megoldandó feladatok közé tartozik a várudvart körülölelő fal tetőszerkezetének kialakítása, illetve a főtoronyon húzódó, jelentős méretű repedés megerősítése, amelyek nélkülözhetetlenek az erődítmény hosszú távú megmentéséhez” – mutatott rá. Megjegyezte, mindezek megvalósításához elsősorban megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség, amelyeket az önkormányzat uniós vagy egyéb pályázati kiírások révén igyekszik előteremteni.
A heves esőzések miatt nehezen volt megközelíthető a 15. században a Várhegyre épített erődítmény, ezért a munkálatok is elhúzódtak
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
A Székelyföld és Szászföld határán fekvő, festői szépségű település a legutóbbi népszámlálási adatok szerint közel ötszáz lakost számlál, akiknek mintegy 80 százaléka vallotta magát magyarnak.
A település építészeti arculatát három markáns stílus határozza meg: a felső falurészben a székely építkezés jegyei dominálnak, a központi részen a szász stílus érvényesül, míg az alsó településrész – a Román utca – tornyos, román jellegű házaival különül el. A főutca két oldalán többnyire szász hatást tükröző, magas, háromszögű, barokk díszítésű oromfalakkal rendelkező, kőből épült parasztházak sorakoznak, gazdag, festett ornamentikával. A falu híres szülötte Nyirő József író.
A festői szépségű Székelyzsombort északról a két Homoród közötti, erdősapkával borított dombvidék határolja, amelynek egyik kiemelkedésén, a Várhegy tetején magasodik a székelyzsombori vár, míg délen a lomberdőkkel borított, legendás Rika-hegység zárja a tájat. A vár a 15. században épült terméskőből, első írásos említése 1692-ből származik. Jelentősége a 18. században fokozatosan csökkent, 1818-ban lebontották a külső falgyűrűt, a kommunizmus idején elhagyatottan állt, a helyiek sokáig szalonnafüstölésre használták az erődítményt.
Naplemente a várfal tetejéről
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
Zsombor vára
Az erdélyi „Királyföld” határán egy gúla alakú hegy tetején áll Zsombor vára; aminek hovatartozása felett örök időktől fogva sok vita volt. A szászok azt vitatták, hogy őhozzájuk tartozik mint Kőhalomszék határvára, a székelyek szintén a magukénak állították; a vár maga is hol ide, hol amoda költözött aszerint, amint a vár birtokosa az erdélyi vajdával jó barátságban, vagy ellenségeskedésben élt, de egyszer megtörtént vele az a csoda, hogy még a szászszéknek a fővárát is elhozta magával a székely földre: Kőhalom várát, amit ők „Reps”-nek neveznek, a rómaiak pedig hajdan „Romadivum”-nak hívtak. Hogy ez mint történhetett meg, az ebben a mi történetünkben érthetővé lesz téve.
Zsombor várát a tizenharmadik század második tizedében Lebée László székely gróf bírta. A székelyeknél ugyan csak „pimór”-oknak hívták az előkelő várurakat; hanem Lebée László akként jutott a grófsághoz, hogy ő is egyike volt annak a száz székely testőrnek, akik Visegrádon a király mellett voltak, s Gertrud királyné idejében jó dali táncos volt: akkor kapta ezt a címet, több más korabeli leventékkel együtt. Gertrud királyné siralmas esete után aztán hazajött Lebée László is Erdélybe, itt megházasodott, elvette Homoród-Szent-Mártonról a gazdag Tompa Márton leányát, akivel sok világi kincset kapott; de a minden kincsnél és vagyonnál drágábbat e megbecsülhetetlen jó nőnek szívében, akinek történetéhez hasonlót nem egyhamar hall az ember. A nőt Máriának hívták: árva leány volt, apja, anyja korán elhalt, az öccsét is, Annát odavette magához a férje várába, ahol mindenben bősége volt.
Jókai Mór: Minden poklon keresztül (1882–83)
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
A munkálatok befejezését követően mulatságot is rendeztek a faluban
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
A település építészeti arculatát három markáns stílus határozza meg: a felső falurészben a székely építkezés jegyei dominálnak, a központi részen a szász stílus érvényesül, míg az alsó településrész – a Román utca – tornyos, román jellegű házaival különül el
Fotó: Ambulanța pentru Monumente
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!