Az ösztöndíjak értékének csökkentését és más, az oktatást érintő kormányintézkedések ellen vonultak utcára tanárok, diákok Kolozsváron
Fotó: Deák Szidónia
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást, és a tüntetések elfogadható eredményének azt tartanák, ha a kormány „legalább a korábbi ígéreteit betartaná”. A tanügyi szakszervezetek bejelentették: folytatják a tiltakozó akciókat.
2025. szeptember 11., 17:232025. szeptember 11., 17:23
2025. szeptember 11., 17:442025. szeptember 11., 17:44
Tiltakozásra gyűltek össze tanárok, szülők és diákok a kormány oktatást érintő döntései ellen csütörtökön délután Kolozsváron is. A szervezők mintegy kétezer résztvevőre számítottak, ám a jelenlévők száma ennél jóval alacsonyabb volt a Mátyás-szobor előtt. A részvétel visszafogottságát több tényező is magyarázza. A tanárokkal elbeszélgetve megtudtuk, a távolmaradás mögött egyrészt a pedagógusok kiábrándultsága áll, sokan úgy vélik, a korábbi tiltakozások sem hoztak érdemi változást, így nem érdemes utcára vonulni. Másrészt egyes iskolákban nem támogatták a megmozdulást.
A tüntetők Daniel David oktatási miniszter lemondását, valamint a kormány legutóbbi, az oktatási rendszert sújtó döntéseinek visszavonását követelték. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége szervezte demonstráción a felszólalók hangsúlyozták: a 2025/141-es számú törvényben rögzített „hatékonysági intézkedések” hosszú távon nemcsak az oktatás minőségét rontják, hanem a pedagógusok szakmai és társadalmi státuszát is veszélyeztetik, és végső soron a diákok jövőjét ássák alá.
Fotó: Deák Szidónia
A tiltakozók felszólalásaikban „túlnépesedett iskolákról”, „igazgatók nélküli intézményekről” és az általuk „káoszt okozó” Bolojan-kormány tarthatatlan intézkedéseiről” beszéltek. A pedagógusszervezetek képviselői hangsúlyozták, a költségvetési hiány lefaragására hivatkozva hozott lépések – a heti óraszám 10 százalékos emelése, az ösztöndíjkeret csökkentése és az osztálylétszám növelése – súlyosan megterhelik a tanügyi rendszert.
Folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára, amelyeket úgy szerveznek meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el, de a lehető legkevésbé érintsék az iskolásokat és az egyetemi hallgatókat. Közös közleményükben emlékeztetettek arra, hogy hétfőn több mint 20 ezer tanügyi alkalmazott tüntetett Bukarestben, további több ezer pedagógus a prefektúráknál tartott sztrájkőrséget a tanévkezdés napján, és kevés kivétellel az iskolákban a tanárok bojkottálták a tanévnyitó ünnepségeket. Ennek ellenére Ilie Bolojan kormányfő és Daniel David oktatási miniszter továbbra sem veszi figyelembe a követeléseiket. „A szakszervezetek szerint a döntéshozókat nem érdekelte az sem, hogy kedden számos iskolában nem tartották meg az órákat. Ilyen körülmények között folytatják a tiltakozó akciókat” olvasható a közleményükben, amelyben hangsúlyozták, hogy a tanárok nem azért lázadnak, mert elvesztették „kiváltságaikat”, hanem azért, hogy megmentsék a romániai oktatást.
A tüntetésen Iszlai Enikő, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum szakszervezeti vezetője a Krónikának elmondta, szeptember 8-án bojkottal indították a tanévet a belvárosi tanintézetben. „Nem tartottunk ünnepélyes évnyitót, hanem a tantermekben fogadtuk a diákokat, és ez a tiltakozási forma azóta is tart. Ez nem azt jelenti, hogy beszüntettük a munkát, tehát nem sztrájkról beszélünk, csupán csak bojkottról.
– jelentette ki a magyar szakos szakszervezeti vezető, volt aligazgató.
Fotó: Deák Szidónia
Mint fogalmazott, a Bolojan-kormány intézkedései a „feje tetejére állították” az iskola működését. Az átszervezés következtében egy tantárgyat három-négy pedagógus tanít, mert több tanárnak órarendkiegészítésre volt szüksége azt követően, hogy a tanárok normájának kötelező óraszámát 18-ról 20-ra emelték. „Ez feldarabolja a tanári közösséget, nehéz így együtt gondolkodni és együtt dolgozni.
mert szüksége volt az órákra valamelyik végleges katedrával rendelkező tanárnak” – fejtette ki a volt aligazgató. Iszlai Enikő hozzátette, csalódást keltett továbbá, hogy bár Bukarestben sok tanár, szülő és diák vonult utcára szeptember 8-án, mégsem hallgatták meg a követeléseket. Nicușor Dan államelnök elismerte ugyan, hogy gond van, de csak hónapok múlva ígért tárgyalást.
„A hangulat rendkívül rossz az iskolában. Bizonytalanság és zűrzavar közepette, lelkesítés nélkül nem lehet tanítani. Az oktatás alapfeltétele a kiszámíthatóság, hogy a tanár az első tanórától az utolsóig meg tudja tervezni a munkáját. Ehelyett most azzal kell foglalkoznunk, hogy utcára vonuljunk és megmutassuk: a dolgok nincsenek rendben” – hangsúlyozta a Brassai-líceum szakszervezeti vezetője.
Fotó: Deák Szidónia
Ugyancsak felháborodásának adott hangot egy neve elhallgatását kérő fiatal tanár. Aki a Krónikának elmondta, pályája elején lévő pedagógusként leginkább az zavarja, hogy az egész romániai oktatást fenekestül felfordító intézkedéseket mindenféle konzultáció nélkül hozták meg: sem a tanügyi szervezeteket, sem a szakmai képviseleteket nem kérdezték meg.
következetesen elutasít bármiféle kompromisszumot, párbeszédet az érintettekkel” – fogalmazott.
Elmondta, a változtatások nemcsak a tanárokat, hanem a diákokat is sokkal jobban meg fogják terhelni, nem előreviszik az oktatást, hanem visszavetik, és a tanári pályát sem teszik vonzóvá. „Nem csoda, hogy a rendszer minősége romlik, hiszen egyre gyengébben fizetik meg a tanárokat, miközben egyre többet várnak el tőlük.
– tette fel a kérdést a fiatal pedagógus. Hozzátette, a módosítások az oktatás egészének versenyképességét és minőségét is hátravetik.
Fotó: Deák Szidónia
Arra a kérdésünkre, hogy milyen eredményeket várnak a mostani megmozdulásoktól, a fiatal tanár elmondta, jó volna, ha a kormány legalább a korábbi ígéreteit betartaná. „Törvény írja elő, hogy a GDP 6%-át az oktatásra kell fordítani, de ez soha nem valósult meg. A fizetésemeléseket sem teljesítették. Jó lenne, ha egyszer valóban komolyan vennék a saját szavukat. Az, ahogy most az oktatással bánnak, önmagában szégyen” – fogalmazott a művészeti tagozaton oktató pedagógus.
Mint arról korábban beszámoltunk, több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntetett hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
A bukaresti megmozdulással országszerte szolidaritást tanúsítottak iskolák, köztük magyar tannyelvű intézmények, amelyek hétfőn nem tartottak ünnepélyes tanévnyitót, Kolozsváron a magyar iskolák utcára is vonultak.
Fotó: Deák Szidónia
Több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntet hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!