Az ösztöndíjak értékének csökkentését és más, az oktatást érintő kormányintézkedések ellen vonultak utcára tanárok, diákok Kolozsváron
Fotó: Deák Szidónia
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást, és a tüntetések elfogadható eredményének azt tartanák, ha a kormány „legalább a korábbi ígéreteit betartaná”. A tanügyi szakszervezetek bejelentették: folytatják a tiltakozó akciókat.
2025. szeptember 11., 17:232025. szeptember 11., 17:23
2025. szeptember 11., 17:442025. szeptember 11., 17:44
Tiltakozásra gyűltek össze tanárok, szülők és diákok a kormány oktatást érintő döntései ellen csütörtökön délután Kolozsváron is. A szervezők mintegy kétezer résztvevőre számítottak, ám a jelenlévők száma ennél jóval alacsonyabb volt a Mátyás-szobor előtt. A részvétel visszafogottságát több tényező is magyarázza. A tanárokkal elbeszélgetve megtudtuk, a távolmaradás mögött egyrészt a pedagógusok kiábrándultsága áll, sokan úgy vélik, a korábbi tiltakozások sem hoztak érdemi változást, így nem érdemes utcára vonulni. Másrészt egyes iskolákban nem támogatták a megmozdulást.
A tüntetők Daniel David oktatási miniszter lemondását, valamint a kormány legutóbbi, az oktatási rendszert sújtó döntéseinek visszavonását követelték. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége szervezte demonstráción a felszólalók hangsúlyozták: a 2025/141-es számú törvényben rögzített „hatékonysági intézkedések” hosszú távon nemcsak az oktatás minőségét rontják, hanem a pedagógusok szakmai és társadalmi státuszát is veszélyeztetik, és végső soron a diákok jövőjét ássák alá.
Fotó: Deák Szidónia
A tiltakozók felszólalásaikban „túlnépesedett iskolákról”, „igazgatók nélküli intézményekről” és az általuk „káoszt okozó” Bolojan-kormány tarthatatlan intézkedéseiről” beszéltek. A pedagógusszervezetek képviselői hangsúlyozták, a költségvetési hiány lefaragására hivatkozva hozott lépések – a heti óraszám 10 százalékos emelése, az ösztöndíjkeret csökkentése és az osztálylétszám növelése – súlyosan megterhelik a tanügyi rendszert.
Folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára, amelyeket úgy szerveznek meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el, de a lehető legkevésbé érintsék az iskolásokat és az egyetemi hallgatókat. Közös közleményükben emlékeztetettek arra, hogy hétfőn több mint 20 ezer tanügyi alkalmazott tüntetett Bukarestben, további több ezer pedagógus a prefektúráknál tartott sztrájkőrséget a tanévkezdés napján, és kevés kivétellel az iskolákban a tanárok bojkottálták a tanévnyitó ünnepségeket. Ennek ellenére Ilie Bolojan kormányfő és Daniel David oktatási miniszter továbbra sem veszi figyelembe a követeléseiket. „A szakszervezetek szerint a döntéshozókat nem érdekelte az sem, hogy kedden számos iskolában nem tartották meg az órákat. Ilyen körülmények között folytatják a tiltakozó akciókat” olvasható a közleményükben, amelyben hangsúlyozták, hogy a tanárok nem azért lázadnak, mert elvesztették „kiváltságaikat”, hanem azért, hogy megmentsék a romániai oktatást.
A tüntetésen Iszlai Enikő, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum szakszervezeti vezetője a Krónikának elmondta, szeptember 8-án bojkottal indították a tanévet a belvárosi tanintézetben. „Nem tartottunk ünnepélyes évnyitót, hanem a tantermekben fogadtuk a diákokat, és ez a tiltakozási forma azóta is tart. Ez nem azt jelenti, hogy beszüntettük a munkát, tehát nem sztrájkról beszélünk, csupán csak bojkottról.
– jelentette ki a magyar szakos szakszervezeti vezető, volt aligazgató.
Fotó: Deák Szidónia
Mint fogalmazott, a Bolojan-kormány intézkedései a „feje tetejére állították” az iskola működését. Az átszervezés következtében egy tantárgyat három-négy pedagógus tanít, mert több tanárnak órarendkiegészítésre volt szüksége azt követően, hogy a tanárok normájának kötelező óraszámát 18-ról 20-ra emelték. „Ez feldarabolja a tanári közösséget, nehéz így együtt gondolkodni és együtt dolgozni.
mert szüksége volt az órákra valamelyik végleges katedrával rendelkező tanárnak” – fejtette ki a volt aligazgató. Iszlai Enikő hozzátette, csalódást keltett továbbá, hogy bár Bukarestben sok tanár, szülő és diák vonult utcára szeptember 8-án, mégsem hallgatták meg a követeléseket. Nicușor Dan államelnök elismerte ugyan, hogy gond van, de csak hónapok múlva ígért tárgyalást.
„A hangulat rendkívül rossz az iskolában. Bizonytalanság és zűrzavar közepette, lelkesítés nélkül nem lehet tanítani. Az oktatás alapfeltétele a kiszámíthatóság, hogy a tanár az első tanórától az utolsóig meg tudja tervezni a munkáját. Ehelyett most azzal kell foglalkoznunk, hogy utcára vonuljunk és megmutassuk: a dolgok nincsenek rendben” – hangsúlyozta a Brassai-líceum szakszervezeti vezetője.
Fotó: Deák Szidónia
Ugyancsak felháborodásának adott hangot egy neve elhallgatását kérő fiatal tanár. Aki a Krónikának elmondta, pályája elején lévő pedagógusként leginkább az zavarja, hogy az egész romániai oktatást fenekestül felfordító intézkedéseket mindenféle konzultáció nélkül hozták meg: sem a tanügyi szervezeteket, sem a szakmai képviseleteket nem kérdezték meg.
következetesen elutasít bármiféle kompromisszumot, párbeszédet az érintettekkel” – fogalmazott.
Elmondta, a változtatások nemcsak a tanárokat, hanem a diákokat is sokkal jobban meg fogják terhelni, nem előreviszik az oktatást, hanem visszavetik, és a tanári pályát sem teszik vonzóvá. „Nem csoda, hogy a rendszer minősége romlik, hiszen egyre gyengébben fizetik meg a tanárokat, miközben egyre többet várnak el tőlük.
– tette fel a kérdést a fiatal pedagógus. Hozzátette, a módosítások az oktatás egészének versenyképességét és minőségét is hátravetik.
Fotó: Deák Szidónia
Arra a kérdésünkre, hogy milyen eredményeket várnak a mostani megmozdulásoktól, a fiatal tanár elmondta, jó volna, ha a kormány legalább a korábbi ígéreteit betartaná. „Törvény írja elő, hogy a GDP 6%-át az oktatásra kell fordítani, de ez soha nem valósult meg. A fizetésemeléseket sem teljesítették. Jó lenne, ha egyszer valóban komolyan vennék a saját szavukat. Az, ahogy most az oktatással bánnak, önmagában szégyen” – fogalmazott a művészeti tagozaton oktató pedagógus.
Mint arról korábban beszámoltunk, több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntetett hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
A bukaresti megmozdulással országszerte szolidaritást tanúsítottak iskolák, köztük magyar tannyelvű intézmények, amelyek hétfőn nem tartottak ünnepélyes tanévnyitót, Kolozsváron a magyar iskolák utcára is vonultak.
Fotó: Deák Szidónia
Több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntet hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Aki az elmúlt húsz évben rendszeresen vonatozott Romániában, könnyen belefáradhatott a vasúti közlekedésbe.
Semmi sem indokolja, hogy az MCC erdélyi fiókja ebben a formában tovább működjön, Erdélyben olyan tehetséggondozó rendszer létrehozására van szükség, amely autonóm, decentralizált és szakmai alapú – írta közleményében az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom.
Feltételesen szabadlábra helyezte pénteken a Máramaros megyei törvényszék Cătălin Cherecheșt, Nagybánya korábbi polgármesterét, akit öt év szabadságvesztésre ítéltek korrupció miatt.
A hétvégén ismét melegebbre fordul az idő Romániában – közölte a Florinela Georgescu, az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) prognózisokért felelős igazgatója.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere bejelentette, hogy építkezési hulladék lerakásáért hatalmas bírságot szabtak ki, azonosítva az elkövetőket. A városban azonban kevés olyan gyűjtőpont működik egyelőre, ahová legálisan el lehet vinni a törmeléket.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!