Az ösztöndíjak értékének csökkentését és más, az oktatást érintő kormányintézkedések ellen vonultak utcára tanárok, diákok Kolozsváron
Fotó: Deák Szidónia
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást, és a tüntetések elfogadható eredményének azt tartanák, ha a kormány „legalább a korábbi ígéreteit betartaná”. A tanügyi szakszervezetek bejelentették: folytatják a tiltakozó akciókat.
2025. szeptember 11., 17:232025. szeptember 11., 17:23
2025. szeptember 11., 17:442025. szeptember 11., 17:44
Tiltakozásra gyűltek össze tanárok, szülők és diákok a kormány oktatást érintő döntései ellen csütörtökön délután Kolozsváron is. A szervezők mintegy kétezer résztvevőre számítottak, ám a jelenlévők száma ennél jóval alacsonyabb volt a Mátyás-szobor előtt. A részvétel visszafogottságát több tényező is magyarázza. A tanárokkal elbeszélgetve megtudtuk, a távolmaradás mögött egyrészt a pedagógusok kiábrándultsága áll, sokan úgy vélik, a korábbi tiltakozások sem hoztak érdemi változást, így nem érdemes utcára vonulni. Másrészt egyes iskolákban nem támogatták a megmozdulást.
A tüntetők Daniel David oktatási miniszter lemondását, valamint a kormány legutóbbi, az oktatási rendszert sújtó döntéseinek visszavonását követelték. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége szervezte demonstráción a felszólalók hangsúlyozták: a 2025/141-es számú törvényben rögzített „hatékonysági intézkedések” hosszú távon nemcsak az oktatás minőségét rontják, hanem a pedagógusok szakmai és társadalmi státuszát is veszélyeztetik, és végső soron a diákok jövőjét ássák alá.
Fotó: Deák Szidónia
A tiltakozók felszólalásaikban „túlnépesedett iskolákról”, „igazgatók nélküli intézményekről” és az általuk „káoszt okozó” Bolojan-kormány tarthatatlan intézkedéseiről” beszéltek. A pedagógusszervezetek képviselői hangsúlyozták, a költségvetési hiány lefaragására hivatkozva hozott lépések – a heti óraszám 10 százalékos emelése, az ösztöndíjkeret csökkentése és az osztálylétszám növelése – súlyosan megterhelik a tanügyi rendszert.
Folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára, amelyeket úgy szerveznek meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el, de a lehető legkevésbé érintsék az iskolásokat és az egyetemi hallgatókat. Közös közleményükben emlékeztetettek arra, hogy hétfőn több mint 20 ezer tanügyi alkalmazott tüntetett Bukarestben, további több ezer pedagógus a prefektúráknál tartott sztrájkőrséget a tanévkezdés napján, és kevés kivétellel az iskolákban a tanárok bojkottálták a tanévnyitó ünnepségeket. Ennek ellenére Ilie Bolojan kormányfő és Daniel David oktatási miniszter továbbra sem veszi figyelembe a követeléseiket. „A szakszervezetek szerint a döntéshozókat nem érdekelte az sem, hogy kedden számos iskolában nem tartották meg az órákat. Ilyen körülmények között folytatják a tiltakozó akciókat” olvasható a közleményükben, amelyben hangsúlyozták, hogy a tanárok nem azért lázadnak, mert elvesztették „kiváltságaikat”, hanem azért, hogy megmentsék a romániai oktatást.
A tüntetésen Iszlai Enikő, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum szakszervezeti vezetője a Krónikának elmondta, szeptember 8-án bojkottal indították a tanévet a belvárosi tanintézetben. „Nem tartottunk ünnepélyes évnyitót, hanem a tantermekben fogadtuk a diákokat, és ez a tiltakozási forma azóta is tart. Ez nem azt jelenti, hogy beszüntettük a munkát, tehát nem sztrájkról beszélünk, csupán csak bojkottról.
– jelentette ki a magyar szakos szakszervezeti vezető, volt aligazgató.
Fotó: Deák Szidónia
Mint fogalmazott, a Bolojan-kormány intézkedései a „feje tetejére állították” az iskola működését. Az átszervezés következtében egy tantárgyat három-négy pedagógus tanít, mert több tanárnak órarendkiegészítésre volt szüksége azt követően, hogy a tanárok normájának kötelező óraszámát 18-ról 20-ra emelték. „Ez feldarabolja a tanári közösséget, nehéz így együtt gondolkodni és együtt dolgozni.
mert szüksége volt az órákra valamelyik végleges katedrával rendelkező tanárnak” – fejtette ki a volt aligazgató. Iszlai Enikő hozzátette, csalódást keltett továbbá, hogy bár Bukarestben sok tanár, szülő és diák vonult utcára szeptember 8-án, mégsem hallgatták meg a követeléseket. Nicușor Dan államelnök elismerte ugyan, hogy gond van, de csak hónapok múlva ígért tárgyalást.
„A hangulat rendkívül rossz az iskolában. Bizonytalanság és zűrzavar közepette, lelkesítés nélkül nem lehet tanítani. Az oktatás alapfeltétele a kiszámíthatóság, hogy a tanár az első tanórától az utolsóig meg tudja tervezni a munkáját. Ehelyett most azzal kell foglalkoznunk, hogy utcára vonuljunk és megmutassuk: a dolgok nincsenek rendben” – hangsúlyozta a Brassai-líceum szakszervezeti vezetője.
Fotó: Deák Szidónia
Ugyancsak felháborodásának adott hangot egy neve elhallgatását kérő fiatal tanár. Aki a Krónikának elmondta, pályája elején lévő pedagógusként leginkább az zavarja, hogy az egész romániai oktatást fenekestül felfordító intézkedéseket mindenféle konzultáció nélkül hozták meg: sem a tanügyi szervezeteket, sem a szakmai képviseleteket nem kérdezték meg.
következetesen elutasít bármiféle kompromisszumot, párbeszédet az érintettekkel” – fogalmazott.
Elmondta, a változtatások nemcsak a tanárokat, hanem a diákokat is sokkal jobban meg fogják terhelni, nem előreviszik az oktatást, hanem visszavetik, és a tanári pályát sem teszik vonzóvá. „Nem csoda, hogy a rendszer minősége romlik, hiszen egyre gyengébben fizetik meg a tanárokat, miközben egyre többet várnak el tőlük.
– tette fel a kérdést a fiatal pedagógus. Hozzátette, a módosítások az oktatás egészének versenyképességét és minőségét is hátravetik.
Fotó: Deák Szidónia
Arra a kérdésünkre, hogy milyen eredményeket várnak a mostani megmozdulásoktól, a fiatal tanár elmondta, jó volna, ha a kormány legalább a korábbi ígéreteit betartaná. „Törvény írja elő, hogy a GDP 6%-át az oktatásra kell fordítani, de ez soha nem valósult meg. A fizetésemeléseket sem teljesítették. Jó lenne, ha egyszer valóban komolyan vennék a saját szavukat. Az, ahogy most az oktatással bánnak, önmagában szégyen” – fogalmazott a művészeti tagozaton oktató pedagógus.
Mint arról korábban beszámoltunk, több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntetett hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
A bukaresti megmozdulással országszerte szolidaritást tanúsítottak iskolák, köztük magyar tannyelvű intézmények, amelyek hétfőn nem tartottak ünnepélyes tanévnyitót, Kolozsváron a magyar iskolák utcára is vonultak.
Fotó: Deák Szidónia
Több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntet hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Régi kereszteket újítanak fel a Csángóföldön, a Bákó megyei Külsőrekecsinben.
Az RMDSZ és háttérintézménye, a Pro Identitas Egyesület a történelmi magyar egyházakkal, valamint a civil szervezetekkel közösen szeptember 12. és október 6. között szervezi meg az idei aradi magyarság legnagyobb közösségi rendezvényét.
Megsérült csütörtök reggel egy 51 éves férfi, miután az általa vezetett teherjármű a kolozsvári Kajántói úton átsodródott a szemközti forgalmi sávba, összeütközött két parkoló autóval, majd nekicsapódott egy épületnek.
Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.
Életét vesztette szerda este Szatmár megyében egy 57 éves kerékpáros, miután egy küldetésben levő, villogó lámpákkal közlekedő SMURD-mentőkocsi elgázolta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia nyolc megyéjére jelentős esőzésekre vonatkozó riasztást, a régiók többségére pedig figyelmeztetést adott ki rossz idő miatt.
Életét vesztette Krassó-Szörény megyében egy idős nő, akire rátámadt a család kutyája. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt eljárást indított a nő halálának ügyében.
A helyi önkormányzat már megkapta a kormány által elkülönített több mint egymillió lejt a rónaszéki bányaomlás következményeinek elhárítására, de a pénz felhasználása procedúrákhoz kötött, és ez késlelteti a munka megkezdését.
Egy amerikai online magazin, a The Manual Európa legszebb városai közé választotta Brassót. A turisztikai toplistán a barcasági város Lisszabon után a második helyen szerepel, megelőzve Bécset, Salzburgot vagy éppen Velencét.
Az Európai Bizottság nem veszi komolyan sem a feladatait, sem saját közösségeit – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Szili Katalin arra reagált, hogy az Európai Bizottság elutasította a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!