Tüntetés Csíkszeredában
Fotó: Borbély Fanni
A székely emberek példátlan közfelháborodásának oka az anyagilag eleve kitettebb helyzeten túl az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájában, valamint az elégedetlenséget kirobbantó adók természetében keresendő – jelentette ki a székelyföldi tüntetések kapcsán készült interjúnkban Toró Tibor politológus. A kolozsvári egyetemi oktató szerint a néhol 80 százalékos támogatottsággal megválasztott helyi magyar vezetők nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy mélyebb civil-lakossági elégedetlenséggel, tüntetésekkel szembesüljenek, az elkövetett hibák pedig hozzájárultak a tiltakozáshullám terjedéséhez. Az elemző arról is beszél, a forrongó közhangulatban van-e esély a régi ellenzék megerősödésére vagy egy új megjelenésére.
2026. február 04., 07:582026. február 04., 07:58
2026. február 04., 11:142026. február 04., 11:14
– Példátlan utcai megmozdulásoknak lehetünk tanúi Székelyföldön, az erdélyi magyar szavazóbázis tömbjében: a helyi adóemelések elleni tüntetéseken az RMDSZ-t is soraiban tudó bukaresti kormány, illetve a szövetség által uralt helyi vezetések lemondását is követelték. Hogyan fajulhatott idáig a megszorítások okozta közfelháborodás tömbmagyar vidéken – ráadásul romániai szinten úttörő módon? Joggal terhelik ekkora felelősséggel az RMDSZ-t a kialakult helyzet miatt?
– Igen, felelősséggel tartozik, de a kérdés komplexebb, mint hogy egy egyszerű választ adjunk. Érdemes megnéznünk, hogy milyen kontextusban jelentkezik ez az elégedetlenség. A közfelháborodás tekintetében egy fontos adat, hogy az elmúlt években a reálbérek nem növekedtek az elvárt arányban, sőt mi több, 2025-ben csökkentek és az előrejelzések alapján 2026-ban is a csökkenésük várható. Ez a csökkenés pedig vélhetően jobban érinti azokat, akik az átlagfizetés alatti jövedelemkategóriákba tartoznak, és azokat, akik gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő megyékben laknak.
Ez azonban csak részben magyarázza azt a tényt, hogy miért a magyarlakta területeken a legnagyobb a közfelháborodás. Erre a válasz az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájában, valamint az elégedetlenséget kirobbantó adók természetében keresendő.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Kelemen Hunor 2024-es elnökválasztási kampányának fő üzenete egy klasszikus neoliberális államellenes üzenet volt, amely szerint az állam csak élősködik az állampolgárokon, de semmit sem nyújt ezért cserébe, és ezért minél jobban le kell építeni. Ez illeszkedett az RMDSZ gazdaságpolitikájába – hiszen az RMDSZ elnöke maga jelentette ki egy interjúban az EP-választások után, hogy „gazdaságpolitikában, fiskális politikában, adópolitikában az RMDSZ sokkal liberálisabb vagy neoliberálisabb, mint bárki ebben az országban” –, azonban nincs összhangban az erdélyi magyarok romló társadalmi és osztályhelyzetével, valamint elvárásaival.
A harmadik tényező az elégedetlenséget kirobbantó adók természetére vonatkozik. A tiltakozási hullám a helyi adók módosításához köthető. Az állam elrendelte a helyi adók növelését, azonban annak mértékét az önkormányzatokra bízta. Ez nem csak azt jelentette, hogy a polgármesterek névvel és arccal kellett hogy felvállalják az adóemelést, hanem megteremtette annak is a lehetőségét, hogy döntésüket a szomszédos települések intézkedéseihez hasonlítsák az emberek.
Ez egy merőben új helyzet volt az RMDSZ számára, hiszen míg az előző ciklusokban az volt a jellemző, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben hárítottak és a koalíciós partnerekre mutogattak (még akkor is, ha a döntésekben ők is aktívan részt vettek), addig ezt most nem tehették meg, hiszen
Tüntetés Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tuchiluș Alex
– A székelyföldi tüntetések Sepsiszentgyörgyről indultak, ahol Antal Árpád polgármester ezek láttán népszavazás kiírását jelentette be, majd két napra rá hirtelen visszavonulót fújt, közölve: újragondolják és átdolgozzák az aktuális adópolitikát. Hogyan értékelhető ez a gesztus: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lehetséges utódjaként is emlegetett Antal Árpád bölcsen megértette a nép szavát és aszerint cselekedett, vagy éppen veszélyes precedenst teremtett?
– Antal Árpád és az RMDSZ-es polgármesterek nagy része már évek óta egy hegemón pozícióból, az etnikai politizálás védőburkán belülről vezetik a településeiket. Ez azt is jelenti, hogy az erdélyi magyar politika kérdései nagyon ritkán „politikaiak”, a településvezetők általában nem szembesülnek tényleges politikai ellenállással és politikai feszültséggel. Kivéve akkor, ha esetleg ők gerjesztenek ilyeneket, de akkor ezek kontrollált módon, mobilizációs céllal jelennek meg.
És azt gondolom, hogy egy olyan kontextusban, ahol a választásásokat valaki 80% feletti eredménnyel nyeri meg, nincsen tényleges ellenzéke és az intézmények fölötti kontrollja is maximális, elég ijesztő lehet azzal szembesülni, hogy létrejön valamiféle politikai ellenállás vagy civil-politikai cselekvőképesség.
Úgy gondolom, hogy Antal Árpád semmiképpen sem kezelte jól a helyzetet, inkább kapkodott. Először megpróbálta erőből lenyomni és diszkreditálni a tüntetőket, majd elbizonytalanodott és a demokráciára való támaszkodást lengette be. Ezzel hónapokon át fenntartotta volna a kérdés tematizálásának lehetőségét. Mikor rájött erre, visszatáncolt és módosíttatta a határozatot.
Toró Tibor: a tüntetéseken részt vevő emberek azt várták az RMDSZ-től, hogy valamilyen formában megtartja a „több jut a polgárnak és kevesebb az államnak” ígéretét
Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
– Antal Árpád Sepsiszentgyörgyön a magyarországi ellenzék, a Tisza Párt aktivistáinak felbujtó szerepét emlegette, Korodi Attila csíkszeredai polgármester pedig a hétvégén a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) egyenesen a helyi tüntetés szervezőjének állította be. Igazak lehetnek ezek a megállapítások? Nem válhat kétélű fegyverré egy polgári felháborodás összemosása az erdélyi magyarság felé sokak által jó ideje „politikai rémképként” közvetített ellenzéki erőkkel?
– Nevetséges kijelentések voltak ezek. Semmiféle realitása nincs annak, hogy ezeket a tüntetéseket a Tisza Párt aktivistái vagy az AUR szervezné. Amennyiben így lenne, az azt jelentené, hogy ezek a szervezetek beágyazottak a székelyföldi magyarok körében. Inkább arról van szó, amiről az előző kérdésre adott válaszomban is beszéltem.
A hegemón pozíció egyik következménye, hogy az RMDSZ helyi vezetői nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ilyen típusú, alulról jövő politikai ellenállással találkozzanak és a felmerülő helyzetben a jól bevált recepthez nyúltak: az egységre való hivatkozáshoz, valamint a politikai ellenségek felemlegetéséhez.
Jó példa erre a sepsiszentgyörgyi polgármesteri meghallgatáson részt vevő emberek reakciója: amikor a polgármester a beszédében bemutatta a felelősökre vonatkozó diáit, szinte mindenki hangot adott felháborodásának.
Tüntetés Kézdivásárhelyen
Fotó: Tuchiluș Alex
– Mit tehet az RMDSZ ebben a szorult helyzetben egyrészt kormányzati szereplőként, másrészt helyi önkormányzati szinten, ha azt akarja, hogy visszaszerezze a megingott bizalmat?
– Nem tisztem tanácsod adni az RMDSZ-nek, azonban úgy gondolom, hogy a kialakuló helyzet annak a politikának és politikai kommunikációs gyakorlatnak a következménye, amibe az erdélyi magyar közösséget beletaszították.
Az egység mantrázása, a mindennapi nacionalizmus túlzott használata, megspékelve a neoliberális politikák felkarolásával és promoválásával, láthatatlanná tette számukra azokat az egyenlőtlenségeket és problémákat, amelyekkel a székelyföldi társadalmak küzdenek.
Kelemen Hunor szerint a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva az általa meghatározott határokon belül akár 50 százalékkal is csökkentenie kellene a helyi adókat és illetékeket, mert nem lehet a nép ellenében kormányozni
Tüntetés Székelyudvarhelyen
Fotó: Olti Angyalka
– A pártpolitikai kínálatot tekintve a felháborodott erdélyi magyarnak nincs sok alternatívája: a román pártok egyik fele szintén kormányon, azaz célkeresztben van, a másik fele pedig közismerten szélsőséges és magyarellenes, miközben a magyar ellenzék összerdélyi viszonylatban igencsak leépült az elmúlt időszakban. Megerősödhet utóbbi? Vagy van bármi esély valami új civil vagy politikai közképviseleti kezdeményezés létrejöttének ezekben a forrongó időkben?
– Igen, ezt a típusú politikát magyar vonatkozásban tényleg nem képviseli senki. Az RMDSZ ellenzéke, amikor még intézményes szempontból tényező volt a Székelyföldön, akkor sem tematizálta a gazdasági újraelosztással kapcsolatos kérdéseket, inkább az autonómia és a szimbolikus politizálás terén próbált alternatív politikai programot megfogalmazni az RMDSZ-szel szemben.
Az elmúlt hónapokban Csomortányi István, az EMSZ egyik vezetője rárepült a megszorítások és adóemelések kérdéskörére, azonban ő a gazdasági populizmus nyelvén fogalmazza meg kritikáit.
A tüntetések szervezésében és a mozgósításban a Székelyföldön működő alternatív jobboldali hálózatok is oroszlánrészt vállaltak. Ezek 15-20 évvel ezelőtt kötődtek az RMDSZ ellenzékéhez, de miután ezek lebomlottak, nincs már élő kapcsolat.
Az újraelosztással kapcsolatos kérdések tematizálását az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom is, melynek tagja vagyok, felvállalta. Tervezünk egy közösségi vitát arról, hogy a romániai gazdaság milyen modellek mentén értelmezhető, és ezen belül hogyan értelmezhetőek a megszorítások. Ennek azonban, egyelőre legalábbis, inkább az a tétje, hogy van-e alternatívája annak, hogy ezekről a kérdésekről kizárólag csak makrogazdasági nyelvezetben beszéljünk, vagy kialakítható egy kritikai nyelv, amely rámutat arra, hogy melyek azok a rétegek és csoportok, amelyek a jelenlegi válságos helyzetben is a döntéshozatal kedvezményezettjei lesznek. Ez a próbálkozás azonban nagyon távol van attól, hogy közképviseleti kezdeményezéssé váljon.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Mintegy 300–400 ember vett részt hétfő délután az Erdélyi Magyar Szövetség helyi önkormányzati képviselői által kezdeményezett „adóellenes” tüntetésen. Néhány szórványos bekiabálástól eltekintve a megmozdulás békésen zajlott.
Az adóemelések ellen tiltakozva gyűltek össze az emberek vasárnap délután a székelyudvarhelyi Márton Áron téren – a részvevők civil kezdeményezésre, az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport felhívására érkeztek a helyszínre, és kérdésekkel is készültek.
Újragondoljuk és átdolgozzuk az adópolitikát – jelentette be csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint így okafogyottá vált a napokban belebegtetett népszavazás kiírása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erős szélre és havazásra figyelmeztető azonnali (nowcasting) előrejelzéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat több megye hegyvidéki területeire.
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
A nagyváradi repülőtér 2025-ben „történelmi eredményeket” ért el, amelyeket az utasforgalom jelentős, 52 százalékos növekedése, a belföldi és nemzetközi járathálózat bővítése, a cargo fejlesztése, valamint a saját bevételek megduplázódása fémjelzett.
Kézdivásárhelytől Nagyváradig tartanak idén is Ég és Föld nagyheti koncerteket, ahol a szakrális és népzenei művek találkozása a húsvéti ünnepre való lelki ráhangolódást segíti.
„Jó hírekről” számolt be pénteken Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke észak-erdélyi autópálya épülő szakaszaival kapcsolatban.
Hivatalosan is elrajtoltak a Szemenik-hegység nagyszabású turisztikai beruházásának a munkálatai, amelyek több mint 224 millió lej értékű fejlesztést jelentenek a Bánsági-hegyvidék számára – közölte Ioan Popa resicabányai polgármester a közösségi oldalán.
Civil összefogással próbálják megmenteni a Pákey Lajos építész tervezte egykori mócsi kórházépületet: a helyiek egyesületet hoznának létre, és már petícióban kérik az önkormányzat támogatását a sürgős beavatkozáshoz.
Időszakos határátkelő nyílik Románia és Szerbia között a Bánságban, a Bega-csatorna partján kiépített, Temesvárt Nagybecskerekkel (Zrenjanin) összekötő kerékpárúton – közölte pénteken a román határrendészet.
A dráguló benzin és gázolaj hatására ismét sokan fordulnak a LPG, azaz cseppfolyósított gáz felé, de a váltás nem csak pénzügyi kérdés: szigorúan szabályozott műszaki és jogi folyamat, amelyet nem szabad félvállról venni.
Hargita megyében vasárnap hivatalosan is lezárul a 2025–2026-os síszezon, az utolsó működő pályák pedig – ahogy általában minden évben – a Madarasi-Hargitán találhatók.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás