
Kelemen Hunor: a deficitcsökkentés kényszere néha meggondolatlan döntésekhez vezetett
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor szerint a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva az általa meghatározott határokon belül akár 50 százalékkal is csökkentenie kellene a helyi adókat és illetékeket, mert nem lehet a nép ellenében kormányozni – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét a Digi 24 hírtelevízió műsorában faggatták aktuálpolitikai, gazdasági kérdésekről, a helyi adók mellett a betegszabadság körüli vitatott módosításról, a kisnyugdíjasok támogatásáról, de a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő csomagról és a koalícióról is.
2026. február 04., 08:272026. február 04., 08:27
2026. február 04., 11:302026. február 04., 11:30
Ami a helyi adókat illeti, Kelemen Hunor televíziós nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy tavaly az infláció megközelítette a 10 százalékot, a vásárlóerő csökkent, ezért az idei adóemelésekkel az emberek számára „betelt a pohár”. Ezért az RMDSZ azt kéri, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott alsó és felső adószintek között a költségvetésük elfogadásáig legtöbb 50 százalékkal csökkenthessék az adókat.
A politikus szerint elsősorban a gépjárművek adója nőtt, mivel a hibrid autókra vonatkozó kedvezményeket megszüntették, de a vártnál sokkal nagyobb arányban emelkedett számos településen az ingatlanadó is.
Az RMDSZ elnöke azzal érvelt, hogy a kormány a társadalom teherbíró képességét szem előtt tartva felülvizsgálhatja a korábbi döntéseit, és erre volt már precedens.
– idézte Kelemen televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Szerinte az adók csökkentésével a helyi önkormányzatok bevételei kissé csökkenni fognak, de ez nem fogja érinteni az állami költségvetést, ezért a jelenlegi helyzetben ez a helyes megoldás.

A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ javaslatáról tárgyalt már miniszterelnökkel is, aki időt kért a helyzet elemzésére. Hozzátette, hogy a kormánynak módjában áll sürgősségi rendelettel elvégezni a szükséges korrekciót a jelenlegi törvényen. „Természetesen lesznek viták, de remélem, hogy a miniszterelnök elfogadja az érveinket, mert ezek ésszerű érvek. (...)
– érvelt a politikus.
Kelemen Hunor szerint ugyanakkor a kormánynak vissza kellene vonnia azt az intézkedést, amelyik megszünteti a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését.
nem érti az indoklását, és állítása szerint a koalícióban nem egyeztettek róla. „Nem értem logikáját. Ez nem jó intézkedés, de korrigálható” – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke a pedagógusokat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszert nem szabad tovább terhelni. Emlékeztetett arra, hogy a tanügy már korábban is jelentős áldozatokat vállalt, ezért ellenzi a tanárok kötelező heti óraszámának növelését vagy az intézményi átalakításokat. Szavai szerint „az oktatást békén kell hagyni”, a tanügynek inkább támogatásra, nem további megszorításokra van szüksége, beleértve a felsőoktatást is.
Kelemen Hunor beszélt a Szociáldemokrata Párt (PSD) által szorgalmazott úgynevezett szolidaritási intézkedésekről is. Hangsúlyozva, hogy
Elmondta, hogy a támogatás kifizetésének módjáról – egy vagy több részletben – még zajlanak az egyeztetések, de az intézkedést mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe. Becslése szerint a kisnyugdíjasok támogatása 3–3,5 milliárd lejjel növelné az idei állami kiadásokat.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a deficitcsökkentés kényszere néha „meggondolatlan döntésekhez” vezetett. A helyi adók emelésének esetében ráadásul szerinte az is problémát jelentett, hogy a törvény késlekedése miatt az önkormányzatok tavaly decemberben, karácsony és újév között döntöttek az idei adószintekről, és nem volt idő közvitára.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a miniszterelnök a kelleténél keményebb megszorításokat alkalmaz, Kelemen Hunor kijelentette: Ilie Bolojant keménykezű politikusként ismeri, Nagyvárad polgármestereként is határozott vezetési stílusa volt. Ugyanakkor hangsúlyozta:
„Bármikor kimondhatja, hogy: rendben, ezt most korrigáljuk” – magyarázta.

Petícióval fordul a csíkszeredai városvezetés Ilie Bolojanhoz annak érdekében, hogy utólag lehessen csökkenteni a helyi adókat és illetékeket, illetve a fogyatékkal élőknek lehessen kedvezményeket biztosítani – erről döntött kedden a város tanácsa.
Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: ha a koalíció nem tud igazságosabb, kiegyensúlyozottabb kormányzást biztosítani, és nem veszi figyelembe a társadalmi elvárásokat, akkor a kormány gyorsan elveszítheti a támogatottságát. Ha pedig ez bekövetkezik, „május-júniusra elolvad a társadalmi támogatás”, és ez már drámai helyzetet teremtene. Megjegyezte, hogy
Úgy vélte, csak így őrizhető meg a kormányzás stabilitása és legitimitása.
A jövő évben esedékes miniszterelnök-cseréről szólva az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy 2027-ben a PSD átveszi a kormányfői tisztséget, mivel ezt a koalíciós megállapodás rögzíti. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ nem támogatta ezt a megoldást, de elfogadta a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntését, amit szerinte a feleknek be kell tartaniuk.
Kelemen Hunor kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem ért egyet Ilie Bolojan kormányfő állításával, miszerint a PSD akadályozza a reformokat, ugyanakkor elismerte, hogy a kormánykoalícióban nehezen, sokszor hónapokig elhúzódó viták után születnek meg az érdemi döntések. Véleménye szerint az elmúlt félévben inkább költségvetési korrekciók történtek, mint valódi reformok, jóllehet ezekre szükség volt a súlyos deficit kezelése és a nemzetközi hitelezők bizalmának helyreállítása érdekében.
Azt mondja, a felelősségvállalási eljárás elsősorban azért húzódna el, ha az alkotmánybíróság esetleges megkeresése késleltetné a jogszabály kihirdetését, ami nélkül nem lehet megalapozni a költségvetést. Ha az intézkedéscsomagot sürgősségi rendelettel fogadja el, a kormány február 20-a után már benyújthatná a parlamentbe a költségvetés tervezetét, míg felelősségvállalással ez februárban már nem lenne reális – magyarázta.
Az RMDSZ elnöke jelezte amúgy, hogy
a tervezet elkészült, és már csak végleges formába kell önteni a pénzügyminisztériummal folytatott további egyeztetések után. Megjegyezte, hogy az utóbbi csomag hosszú távú reformokat tartalmaz, amelyeknek 2026-ban még csak mérsékelt hatása lesz a költségvetésre.

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!