Kelemen Hunor: a deficitcsökkentés kényszere néha meggondolatlan döntésekhez vezetett
Fotó: Pinti Attila
A kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert nem lehet a nép ellenében kormányozni – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét a Digi 24 hírtelevízió műsorában faggatták aktuálpolitikai, gazdasági kérdésekről, a helyi adók mellett a betegszabadság körüli vitatott módosításról, a kisnyugdíjasok támogatásáról, de a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő csomagról és a koalícióról is.
2026. február 04., 08:272026. február 04., 08:27
Ami a helyi adókat illeti, Kelemen Hunor televíziós nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy tavaly az infláció megközelítette a 10 százalékot, a vásárlóerő csökkent, ezért az idei adóemelésekkel az emberek számára „betelt a pohár”. Ezért – mint mondta – az RMDSZ azt kéri, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott alsó és felső adószintek között a költségvetésük elfogadásáig legtöbb 50 százalékkal csökkenthessék az adókat.
A politikus szerint elsősorban a gépjárművek adója nőtt, mivel a hibrid autókra vonatkozó kedvezményeket megszüntették, de a vártnál sokkal nagyobb arányban emelkedett számos településen az ingatlanadó is.
Az RMDSZ elnöke azzal érvelt, hogy a kormány a társadalom teherbíró képességét szem előtt tartva felülvizsgálhatja a korábbi döntéseit, és erre volt már precedens.
– idézte Kelemen televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Szerinte az adók csökkentésével a helyi önkormányzatok bevételei kissé csökkenni fognak, de ez nem fogja érinteni az állami költségvetést, ezért a jelenlegi helyzetben ez a helyes megoldás.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ javaslatáról tárgyalt már miniszterelnökkel is, aki időt kért a helyzet elemzésére. Hozzátette, hogy a kormánynak módjában áll sürgősségi rendelettel elvégezni a szükséges korrekciót a jelenlegi törvényen. „Természetesen lesznek viták, de remélem, hogy a miniszterelnök elfogadja az érveinket, mert ezek ésszerű érvek. (...)
– érvelt a politikus.
Kelemen Hunor szerint ugyanakkor a kormánynak vissza kellene vonnia azt az intézkedést, amelyik megszünteti a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését.
nem érti az indoklását, és állítása szerint a koalícióban nem egyeztettek róla. „Nem értem logikáját. Ez nem jó intézkedés, de korrigálható” – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke a pedagógusokat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszert nem szabad tovább terhelni. Emlékeztetett arra, hogy a tanügy már korábban is jelentős áldozatokat vállalt, ezért ellenzi a tanárok kötelező heti óraszámának növelését vagy az intézményi átalakításokat. Szavai szerint „az oktatást békén kell hagyni”, a tanügynek inkább támogatásra, nem további megszorításokra van szüksége, beleértve a felsőoktatást is.
Kelemen Hunor beszélt a Szociáldemokrata Párt (PSD) által szorgalmazott úgynevezett szolidaritási intézkedésekről is. Hangsúlyozva, hogy
Elmondta, hogy a támogatás kifizetésének módjáról – egy vagy több részletben – még zajlanak az egyeztetések, de az intézkedést mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe. Becslése szerint a kisnyugdíjasok támogatása 3–3,5 milliárd lejjel növelné az idei állami kiadásokat.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a deficitcsökkentés kényszere néha „meggondolatlan döntésekhez” vezetett. A helyi adók emelésének esetében ráadásul szerinte az is problémát jelentett, hogy a törvény késlekedése miatt az önkormányzatok tavaly decemberben, karácsony és újév között döntöttek az idei adószintekről, és nem volt idő közvitára.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a miniszterelnök a kelleténél keményebb megszorításokat alkalmaz, Kelemen Hunor kijelentette: Ilie Bolojant keménykezű politikusként ismeri, Nagyvárad polgármestereként is határozott vezetési stílusa volt. Ugyanakkor hangsúlyozta:
„Bármikor kimondhatja, hogy: rendben, ezt most korrigáljuk” – magyarázta.
Petícióval fordul a csíkszeredai városvezetés Ilie Bolojanhoz annak érdekében, hogy utólag lehessen csökkenteni a helyi adókat és illetékeket, illetve a fogyatékkal élőknek lehessen kedvezményeket biztosítani – erről döntött kedden a város tanácsa.
Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: ha a koalíció nem tud igazságosabb, kiegyensúlyozottabb kormányzást biztosítani, és nem veszi figyelembe a társadalmi elvárásokat, akkor a kormány gyorsan elveszítheti a támogatottságát. Ha pedig ez bekövetkezik, „május-júniusra elolvad a társadalmi támogatás”, és ez már drámai helyzetet teremtene. Megjegyezte, hogy
Úgy vélte, csak így őrizhető meg a kormányzás stabilitása és legitimitása.
A jövő évben esedékes miniszterelnök-cseréről szólva az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy 2027-ben a PSD átveszi a kormányfői tisztséget, mivel ezt a koalíciós megállapodás rögzíti. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ nem támogatta ezt a megoldást, de elfogadta a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntését, amit szerinte a feleknek be kell tartaniuk.
Kelemen Hunor kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem ért egyet Ilie Bolojan kormányfő állításával, miszerint a PSD akadályozza a reformokat, ugyanakkor elismerte, hogy a kormánykoalícióban nehezen, sokszor hónapokig elhúzódó viták után születnek meg az érdemi döntések. Véleménye szerint az elmúlt félévben inkább költségvetési korrekciók történtek, mint valódi reformok, jóllehet ezekre szükség volt a súlyos deficit kezelése és a nemzetközi hitelezők bizalmának helyreállítása érdekében.
Azt mondja, a felelősségvállalási eljárás elsősorban azért húzódna el, ha az alkotmánybíróság esetleges megkeresése késleltetné a jogszabály kihirdetését, ami nélkül nem lehet megalapozni a költségvetést. Ha az intézkedéscsomagot sürgősségi rendelettel fogadja el, a kormány február 20-a után már benyújthatná a parlamentbe a költségvetés tervezetét, míg felelősségvállalással ez februárban már nem lenne reális – magyarázta.
Az RMDSZ elnöke jelezte amúgy, hogy
a tervezet elkészült, és már csak végleges formába kell önteni a pénzügyminisztériummal folytatott további egyeztetések után. Megjegyezte, hogy az utóbbi csomag hosszú távú reformokat tartalmaz, amelyeknek 2026-ban még csak mérsékelt hatása lesz a költségvetésre.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt bukaresti külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
A Máramaros megyei DIICOT ügyészei ismeretlen tettes ellen indítottak büntetőeljárást szervezett bűnözői csoport létrehozása, valamint különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanúja miatt, miután egy romániai üzletasszony feljelentést tett.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Megtámadta az alkotmánybíróságon Renate Weber ombudsman azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely előírja, hogy 2026. február 1-jétől a munkáltatók viselik az ötnapos betegszabadság költségeit, az első napot pedig nem fizetik.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
Benyújtotta nyugdíjazási kérelmét a „Lia hívott” mondatáról elhíresült Ionela Tudor bírónő. Az 51 éves bírónő jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási perekkel foglalkozó osztályát vezeti, illetve az intézmény alelnöki tisztségét is betölti.
Árnyalta kijelentéseit a Bákó megyei Klézse polgármestere, Petru Iștoc, aki a napokban a dolgozni nem akaró, segélyből élő emberek kapcsán úgy fogalmazott: aki nem dolgozik, nem érdemli meg, hogy éljen.
Folytatódott a bukaresti parlamentben a magukat szuverenistának nevező, szélsőséges erők átrendeződése.
Bár a kormány a 9,3 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében elvileg befagyasztotta a nyugdíjak összegét, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai mégis nőttek az elmúlt egy évben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!