Tovább szennyez az Azomureş

Borbély László környezetvédelmi miniszter pénteken elmondta: a vegyipari kombinát vezetősége a hónap elején írásbeli tervet nyújtott át neki arról, miként fogják csökkenteni a légtérbe juttatott szennyező anyagok mennyiségét, ez eddig nem történt meg. Ioan Şoneriu, a kombinát műszaki igazgatója cáfolta a miniszter állítását, mondván, hogy a vegyipari üzem nem szennyezi a levegőt. A környezetvédelmi felügyelőség jegyzőkönyvei azonban egészen másról tanúskodnak. „A kombinát vezetősége nem fizette ki a büntetéseket, és bírósági úton kérte azok eltörlését. Az Azomureş bármit megóvhat, ám eddig az összes ellenünk indított pert elveszítette” – hangsúlyozta Dănuţ Ştefănescu, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.

Az Azomureş által kibocsátott nitrogén-oxid- és ammóniummennyiséget ezentúl korszerű, mozgó mérőműszerrel is tudják majd vizsgálni. A helyi környezetvédelmi felügyelőség által használt, 213 ezer lejbe kerülő laboratóriumot a hétvégén Borbély László miniszter jelenlétében adták át. A kombi Daciába szerelt műszerek lehetővé teszik, hogy a hatóságok a város bármely pontján vagy a kombinát közelében figyeljék a levegő minőségét. A korszerű felszerelés számítógépen keresztül a felügyelőségre közvetíti az adatokat, melyek a Hoszszú utcában elhelyezett óriáskivetítőn is megtekinthetők.

Mint ismeretes, a marosvásárhelyi vegyipari kombinát 2015-ig kapott haladékot a légszennyezés minimálisra csökkentését eredményező beruházások véghezvitelére. A részvényesek vállalták, hogy az elkövetkezendő időszakban 130 millió dolláros befektetéssel korszerűsítik a műtrágya előállítási technológiáját és különböző szűrőberendezésekkel látják el a kéményeket. A beruházások egy része megtörtént vagy folyamatban van. „Természetesen nekünk is érdekünk véghezvinni a vállaltakat és nem szenynyezni a levegőt” – látta be Ioan Şoneriu. A szakemberek azonban tudják: a légszennyezés teljes felszámolása lehetetlen feladat. „Bármennyire is törekszik a kombinát, az ammóniumszag időnként, főként ködös napokon, csak fog érződni. Európa más részein ezt úgy oldották meg, hogy a vegyipari üzemeket nem a város szélére, hanem húsz-harminc kilométeres távolságra építették” – tette hozzá Borbély.