Torzító, hibás adatok – bírálják a szakemberek a népszámlálás lebonyolítását és eredményeit

Magyari Nándor László szociológus, egyetemi oktató az eseményen arról beszélt, hogy a népszámlálás nyilvánosságra hozott, ám egyelőre nem végleges adataiban vannak olyan torzítások és hibák is, amelyeket nem lehetett kiszűrni, de szerinte rengeteg olyan hiba is akad, amit el lehetett volna kerülni, ha jobban előkészítik a folyamatot, ha odafigyelnek, vagy ha az állam egyáltalán kíváncsi lett volna arra, hogy milyen demográfiai folyamatok játszódtak le az elmúlt tíz évben.

Ami a magyarok létszámbeli fogyását illeti, a szociológus kifejtette: nem hiszi, hogy nagyon tragikusan kellene fogadni az előzetes adatokat. Mint részletezte, ami történt, előre látható volt, a negatív természetes szaporulat és az asszimiláció csak ezt hozhatta. Ugyanakkor szerinte amit a népszámlás egyáltalán nem mutatott ki, az az, hogy mi történt a roma lakossággal, a nyilvánosságra került adatok  ugyanis meglátásában nagyon alulértékelik arányukat.

„Sokkal okosabbak nem lettünk, sok pénzt, sok energiát elhasználtunk a kampányra, a kivitelezésre, és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy az egész nyilvántartási és statisztikai rendszert meg kell reformálni, mivel ez nem történt meg az elmúlt 22 évben. A hibák jó része abból származik, hogy politikai kinevezettek és nem szakértők végzik a nyilvántartást nagyon rossz rendszerben. Bizonyos politikai érdekeket és elvárásokat a statisztikai pontosság és megbízhatóság ellenében is megpróbáltak, és továbbra is megpróbálnak érvényesíteni” – öszszegzett Magyari Nándor László.

Székely István politológus, A magyar kisebbség főszerkesztője ugyanakkor úgy vélte, a népszámlálási adatok minden pontatlansága és viszonylagossága ellenére ez a legpontosabb eszköz, ami a népesség felméréséhez adott. „Ezek az adatok a pontatlanságukkal együtt nagyon fontosak a jövő szakpolitikai megtervezése szempontjából” – fogalmazott Székely, aki az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának a vezetője volt. Hozzátette: a szórványmagyarság apadását nem lehet kizárólag külföldi emigrálással és az asszimilációval magyarázni, ebben a belső migrációnak is szerepe van. A szakember ugyanakkor ijesztőnek nevezte, hogy gyakorlatilag az ország aktív lakósságának egyharmada eltűnt.

Péter László szociológus, egyetemi oktató eközben arról értekezett, a népszámlálásoknak mindig van hibaküszöbe annak dacára, hogy ez úgynevezett kimerítő kutatás. „A 2011-es cenzus a népszámlálásokhoz mérten nagyobb hibaszázalékkal dolgozott. Ezt a nem megfelelő előkészítés, a nem megfelelő kérdezőbiztosok toborzása, illetve a lekérdezés során felmerült problémáknak nem megfelelő, standardizált megoldása okozta” – fogalmazott a szociológus, aki szerint a menet közbeni szabályváltoztatások szintén ártottak a népszámlálás megbízhatóságának. Péter is úgy vélte, a népszámlálást a hibák ellenére komolyan kell venni.

Amint arról beszámoltunk, míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) múlt csütörtökön közzétett, nem végleges adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék.