Pásztor Gabriella, az oktatási államtitkár a Krónikának elmondta: az új törvénytervezet legfontosabb módosítása, hogy a tanárokat ezentúl az iskolák választják ki, és alkalmazzák, a tanintézetek ugyanakkor a diáklétszám függvényében részesülnek majd állami finanszírozásban. A kisebbségi oktatásra vonatkozó, öt cikkelyt tartalmazó fejezet legnagyobb hiányossága ugyanakkor, hogy nem keres megoldást a románnyelv-oktatás megreformálására. „Sokszor elhangzott az utóbbi idõben, hogy a más nemzetiségû diákoknak, köztük a magyaroknak külön tanterv szerint, az idegennyelv-oktatás módszertanával tanítsák az állam nyelvét. Erre vonatkozóan sajnos nincs változás\" – nyilatkozta a Krónikának az államtitkár. Pásztor örvendetesnek tartja, hogy a törvénytervezetbe bekerült az a paszszus, amely leszögezi, hogy a magyar diákok román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyból anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak a következõ tanévtõl kezdõdõen. A törvénytervezet közvitája egy hónapig tart, ez idõ alatt módosító javaslatokat lehet tenni. Véglegesítése után a törvénycsomag a parlament elé kerül megvitatásra. A törvénytervezetet idén véglegesítették az oktatási tárca, a szakszervezetek és az akadémiai közösség tanácskozásai alapján. Tanítás és felmérés Az új törvénytervezet értelmében a 2008–2009-es tanévtõl kezdõdõen anyanyelven tanítanák Románia történelmét és földrajzát azokban az általános iskolákban, illetve gimnáziumokban, ahol az oktatás valamely kisebbség nyelvén zajlik. A törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetének 53. cikkelye elõírja: a történelemoktatásnak ezentúl tükröznie kell a kisebbségek történelmét és hagyományait is, ugyanakkor biztosítja, hogy ezt külön tantárgyként oktassák. A kisebbségek számára készülõ új, magyar nyelvû földrajz-, illetve történelemkönyvekben a helységek, illetve személyiségek neveit az állam nyelvén is feltüntetnék. A törvénytervezet ugyanakkor leszögezi: mindenki azon a nyelven vizsgázhat, amelyen tanult. Asztalos Ferenc, az oktatási ügyekkel foglalkozó képviselõházi szakbizottság RMDSZ-es alelnöke elfogadhatónak ítéli meg az új tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetét. „Mindenképp eredménynek számít, hogy a tegnap bemutatott törvénycsomag szerint gyerekeink a román nyelv és irodalom kivételével ezentúl anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak valamennyi tantárgyból\" – fejtette ki véleményét a Krónika érdeklõdésére a székelyudvarhelyi képviselõ. Tetszetõs újdonságok Lászlóffy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke lapunktól értesült a tanügyi törvénytervezet anyanyelvi oktatásra vonatkozó fejezetének tartalmáról. Az RMPSZ rövidesen megkapja a tervezet szövegét, az esetleges észrevételeket, megjegyzéseket pedig a következõ két hétben eljuttatják az oktatásügyi minisztériumhoz. „Egyelõre nincs birtokunkban a szövegkönyv, így nem tudok érdemben nyilatkozni – válaszolta a Krónika érdeklõdésére Lászlóffy. – Amit idáig tudok, az tetszik, a többit meglátjuk.\" „A kisebbségi oktatásban alkalmazott pedagógusok fognak a legjobban örülni annak, ha a Románia történelmét és földrajzát ezentúl anyanyelven taníthatják\" – nyilatkozta a Krónikának Bejan András háromszéki, történelem szakos tanfelügyelõ. Mint mondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy a vizsgaeredményekbõl mindig is kitûnt, hogy a román nyelven oktatott tantárgyakból – fõként történelembõl és földrajzból – a magyar ajkú diákok rendszerint alulteljesítettek. „Azt is tudni kell, hogy a felkészítõ tanárok túlzás nélkül dupla munkát végeznek, mint normális esetben – fejtette ki a pedagógus. – A tanügyi törvény ilyen formában, legalábbis a történelem- és földrajzoktatás tekintetében elõnyösnek tûnik a kisebbségi oktatás számára, és szurkolok azért, hogy mihamarabb hatályba lépjen.\"
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&