
Fotó: Boda L. Gergely
Nem számít reklámfeliratnak a kétnyelvű utcanévtábla, azok felszerelése pedig nem ütközik semmiféle törvénybe – szögezte le jogerős ítéletében a Maros megyei törvényszék.
2016. április 28., 17:222016. április 28., 17:22
2016. április 28., 17:252016. április 28., 17:25
A bírák arról is döntöttek, hogy a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) egyik aktivistájának sem kell kifizetnie azt az ötezer lejes pénzbírságot, melyet a marosvásárhelyi helyi rendőrség rótt ki egy évvel ezelőtt kétnyelvű utcanévtáblák felszerelése miatt.
Mint ismeretes, 2015. március 20-án a helyi rendőrség két önkéntest „leplezett le” az Egyesülés tér elnevezésű parkban, amint az önkormányzat helyett ők maguk ültették életbe a tanácshatározatot és szereltek fel kétnyelvű utcanévtáblát. Néhány napos huzavona után Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója elrendelte az ötezer lejes pénzbírság kirovását. A rendőrség ugyanakkor ötvenezer lejes büntetéssel fenyegette meg azokat a vásárhelyi lakókat, akik nem szerelik le házuk faláról a reklámtáblának minősített feliratokat.
Egy másik per alapfokú ítélete szerint elestek a fájdalomdíjtól azok, akik a fenyegetés miatt perbe hívták a rendőrséget. Az érintettek védőügyvédje, Kincses Előd úgy véli, ennek ellenére érdemes volt pereskedni. A törvényszéki ítélet indoklásából ugyanis kiderül, hogy a Valentin Bretfelean által vezetett intézmény nemcsak rosszindulatúan, de teljesen szakszerűtlenül járt el. Ugyanis sokan megriadva a szokatlanul nagy pénzbírságtól azonnal engedelmeskedtek a felszólításnak, mások viszont a törvényszéken keresték igazukat.
A pereskedők elsősorban azt szerették volna elérni, az igazságszolgáltatás mondja ki, hogy a kétnyelvű utcanévtábla nem számít reklámfeliratnak, kihelyezése pedig nem sért törvényt, és éppen a hazai és nemzetközi jogszabályok teszik kötelezővé azok kifüggesztését. Bár korábban több önkormányzati határozat is született erről, Dorin Florea polgármester évek óta ellenzi a jogszabály és a tanácsi döntések életbe ültetését.
Visszamagyarosították Dózsa Györgyöt
Új utcanévtáblák kihelyezésébe kezdett a vásárhelyi önkormányzat. Csütörtökön már a „strada Gheorghe Doja – Dózsa György utca” feliratú táblákat elkezdték kicserélni a székely parasztvezér magyar nevét tartalmazó feliratra, úgy, ahogy az ötvenes–hatvanas években kifüggesztett táblákon is szerepelt. Dózsát a ’80-as években románosították Dojara, ezelőtt két évvel, afféle kompromisszumos megoldásként a nevét kiírták románul is, magyarul is.
Az ítélet árnyoldala
Kincses Előd, aki pro bono vállalta a jogi képviseletet, a pereskedők nevében elmondta, a napokban megfellebbezi az ítéletet. „Ha valakit megfenyegetnek egy 50 ezer lejes pénzbírsággal, ráadásul nagyon sok táblát leszereltetnek, egyértelmű, hogy megfélemlítés történt, és cáfolandó az ítélet indoklása” – állítja az ügyvéd.
A törvényszéki ítélet indoklásában ugyanis az áll, hogy a vétkességi felelősség fennállását nem bizonyították a felperesek, ezért a rendőrség nem kötelezhető fájdalomdíj fizetésére. Adrian Bereczki bíró véleménye szerint ugyanis amennyiben egy hivatalos közeg felszólítja az állampolgárt, hogy tartsa tiszteletben a törvényt, az nem büntetendő cselekmény.
Kincses Előd az indoklás pozitívumait is kiemelte. A megyei törvényszék szerint bár a rendőrségi eljárás a törvényesség látszatát keltette, lényegében a törvény értelmezése a hozzá nem értés és a visszaélés mezsgyéjén mozgott. „Azért is kedvező az ítélet, mert ha ennek ismeretében a rendőrfőnök újrakezdi a kétnyelvű utcanévtáblák elleni harcát, nem úszhatja meg büntetőjogi felelőségre vonás nélkül, hisz egyértelmű, hogy inkompetens módon vagy rosszhiszeműen értelmezte a törvényt” – hangsúlyozta a tapasztalt jogász. Egyébként az egész ügyben már hónapok óta szélcsend van. A rendőrség senkit nem bírságolt meg azok közül, akik nem vették le (vagy időközben visszaszerelték) a táblát.
Bretfelean: nem én voltam, hanem a beosztottjaim
Lapunk megkeresésére Valentin Bretfelean nem kívánta kommentálni egyik bírósági ítéletet sem. Mint mondta, az ellene indított pereket megnyerte, az intézmény elleni perek kimeneteléről nem tehet. „Nem én szólítottam fel a lakosságot, hogy szerelje le a táblákat, hanem a beosztottjaim” – érvelt az igazgató. Bretfelean hozzátette, hogy, ha kell, a jövő héten találnak egy más besorolást, de akkor sem engedhetik meg, hogy mindenki kénye-kedve szerint szerelgessen utcanévtáblákat.
Felvetésünkre, hogy az elmúlt egy év alatt kizárólag csak kétnyelvű táblákat szereltettek le, a rendőrfőnök elmondta, hogy hasonló eljárásban részesítették azokat is, akik „házi gyártmányú” román feliratokat szereltek. Ennek dacára a város tele van különböző színű, formájú és nagyságú, rendelésre készült egynyelvű táblákkal, amelyek a helyükön maradtak.
Folytatná akcióját a Cemo
Szigeti Enikő, a Cemo vezetője a Krónikának leszögezte, a jogerős ítélet birtokában úgy döntöttek, a közeljövőben folytatják a táblaszerelést. Egyelőre próbálják feltérképezni, hogy kik azok, akik vállalják, hogy ingatlanjukra kikerüljön a kétnyelvű felirat, majd nemsokára a munka is újrakezdődik.
„Az ítélet alapján nyugodtan ki lehet függeszteni a kétnyelvű táblákat, ami remélem, hogy meg is történik. Nem úgy, mint a székely zászló használata, melyről szintén jogerős ítélet van, miszerint nem számít reklámzászlónak, ennek ellenére, egyik magyar párt sem vállalta a kifüggesztését, még az sem, amely pert nyert a rendőrség ellenében” – nyilatkozta Kincses Előd.
A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény nem rendelkezik külön az utcanevekről is. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésben kitértek arra, hogy a helyneveken nemcsak a településnevek értendők. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar utca szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
szóljon hozzá!