Törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot az egészségügyben

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá.

„Azonban ma tettünk egy előrelépést az anyanyelv-használat tekintetében. Így nemcsak azokon a településeken lesznek kötelesek magyar nyelven beszélő személyzetet alkalmazni, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, hanem azokon is, ahol van legalább 5000 magyar lakos. Így számos erdélyi nagyvárosban is, mint például Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, magyarul fordulhatnak orvoshoz az érintettek\" – mutatott rá Korodi az RMDSZ közleményében.

A képviselő emlékeztetett az olaszteleki magyar lány esetére, akit hiányos román nyelvtudása miatt aláztak meg a kolozsvári gyermekgyógyászaton: azért, mert nem tudott románul beszélni a kórház személyzetével. „Az RMDSZ az esetet követően panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amely ezer lejre bírságolta a kórházat, illetve törvénytervezetet nyújtott be annak érdekében, hogy a charta ezen előírásait törvényi szintre emeljék mielőbb Romániában. Ezt szavazta meg ma a parlament\" – fogalmazott a Hargita megyei politikus. Az RMDSZ-es törvénykezdeményezést még az elmúlt parlamenti mandátumban nyújtotta be a szövetség parlamenti csoportja.

Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság tagja elmondta: a magyarok lakta vidékeken szükség van arra, hogy a magyar betegekhez magyarul szóljanak, igazgatótól orvosig és ápolószemélyzettől asszisztensekig. „Az arányos képviselet a vezetőségi és egészségügyi asszisztensek számában is megmaradásunk egyik feltétele. Maros megyében mind a húsz százaléknak, mind pedig az 5000-es határnak kiemelt jelentősége van, tekintettel arra, hogy a megye vegyes környezetnek minősül a magyarok összetételét nézve: egyaránt megtalálható a szórvány és tömbvidék is\" – jelentette ki a honatya.

Csép Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi biztosságának titkára úgy fogalmazott, meg kell adni a lehetőséget, hogy hatékony ellátáshoz jussanak azok a személyek is, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak egészségügyi állapotukból vagy szociális körülményeikből adódóan. „Éppen ezért kötelességünk megteremteni minden olyan feltételt, amely lehetővé teszi azt, hogy anyanyelvükön szólalhassanak meg az érintettek ilyen helyzetekben. A törvény előírja, hogy az egészségügy mellett a szociális ellátást biztosító intézményekben is, mint például gyerek- és öregotthonokban, alkalmazzanak az adott kisebbség nyelvén beszélő személyt is\" – nyilatkozta az RMDSZ hírlevele szerint Csép Andrea. A törvényt már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy alkalmazni lehessen.