Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
2021. augusztus 19., 13:532021. augusztus 19., 13:53
2021. augusztus 19., 15:292021. augusztus 19., 15:29
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – aki húsz évvel ezelőtt a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását – úgy vélte, hogy a Sapientia EMTE jó irányba indult el, és ugyanezen az úton kell ezután is továbbhaladni.
beszélgetőtársa Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára és Tonk Márton rektor volt.
A Bocskai-házban tartott beszélgetésen a fideszes politikus rámutatott, hogy a magyar nemzetpolitika a Sapientia EMTE létrehozásával állt „helyzetteremtő” pályára, az egyetemalapítás
A magyar állami finanszírozású magánegyetem ugyanakkor közvetett módon a romániai magyar felsőoktatást is serkentette, „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – fogalmazott Németh Zsolt. Létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, vélte, hiszen az önálló magyar felsőoktatásért folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét.
A jövőre vonatkozóan a fideszes politikus elmondta: az erdélyi magyarságnak kell eldönteni, hogy milyen stratégiai célokat tűz ki, „a mindenkori magyar kormánynak pedig kutyakötelessége” támogatni azokat. Az államnak mindenütt fontos szerepe van a felsőoktatás fenntartásában, a nemzeti kisebbségek esetében pedig elképzelhetetlen, hogy ne legyen állami felsőoktatási intézményrendszer, mutatott rá. Úgy vélte,
és sem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), sem az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) nem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. „Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet” – jelentette ki Németh Zsolt, rámutatva, hogy a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
A külügyi bizottsági elnök szerint van még feladat Bukarestben, Budapesten és Erdélyben is, hiszen míg az erdélyi magyarok csaknem 7 százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán 2 százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
– jelentette ki a magyarországi politikus. Szerinte az, hogy a Sapientia EMTE kap-e román állami támogatást, politikai kérdés, az azonban, hogy a Székelyföldön legyen magyar nyelvű felsőoktatás, kulcsfontosságú az erdélyi magyarság megmaradásához.
Misovicz Tibor, aki egykoron a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia EMTE létrehozását, rámutatott: amíg nem jön létre az erdélyi magyar kisebbségnek az adófizetői identitása, nem lesz biztosított a román állami finanszírozás a Sapientia EMTE számára.
A magánegyetem státusznak előnye is van, a Sapientia EMTE autonóm intézményként működik, az eddigi megvalósításokból sok nem lenne meg, ha a román államnak lett volna alárendelve, vélte a szakember.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Tonk Márton rektor szerint „egy kisebbfajta csoda, ami az elmúlt húsz évben egyetem címszó alatt végbement” Erdélyben, és büszkén újságolta, hogy a tavalyi volt az első év, amikor a Sapientia EMTE összes végzőse az intézményben záróvizsgázott.
vélte a rektor, hiszen a magyarországi és erdélyi politikusoknak, intézményvezetők ekkor tanultak meg együtt dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!