Történelmi csúcson a romániai fakitermelés és feldolgozás, miközben egyre erősebb a famaffia is

Elemzők szerint hiányos a törvényi háttér, ez pedig az elmúlt években egyaránt fellendítette a legális, illetve a törvénytelen erdőkitermelést.

Egyre többet minél gyorsabban

Ez a fajta gazdasági tevékenység viszonylag egyszerű, miközben nincs megfelelően szabályozva, így

Így történt meg, hogy a fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó cégek száma jelentősen megugrott: míg 2010-ben 3937 cég működött ezen a területen, a számuk 2018-ban már elérte a 6189-et – mutat rá a Frames elemzése, amely az ágazatban használt tevékenységi kódok (220-as és 1610-es kód) alapján listázta a vállalkozásokat. Ezeknek a cégeknek az összforgalma tavaly elérte a 11,43 milliárd lejt (2,4 milliárd euró). Azaz egy év alatt 800 millió lejes növekedést jegyeztek, 2010-hez viszonyítva pedig a forgalom megkétszereződött, hiszen akkor 5,48 milliárd lejt tett ki.

„Az idei évben további növekedés várható, elsősorban Bukovina, Máramaros és Moldva térségében. A vállalkozások jelentős befektetéseket eszközöltek felszerelés és munkaerő tekintetében is, a becslések pedig új forgalomrekordot jeleznek: év végéig elérheti a 2,5 milliárd eurót” – mutatnak rá a Frames elemzői.

Kiszipolyozzák az ország erőforrásait

Adataik szerint tavaly a fakitermelésben 3305 cég tevékenykedett 15 480 alkalmazottal; 333,68 milliárd lejes forgalmat bonyolítottak le, és 320,8 millió lejes nyereséget termeltek. A másik területen, a fafeldolgozásban 2884 cég 23 590 alkalmazottat foglalkoztatott; 7,74 milliárd lejes forgalom mellett jelentős, 357,2 millió lejes profitot valósítottak meg.

– szögezte le Adrian Negrescu, a Frames vezetője. Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a Holzindustrie Schweighofer osztrák vállalat – melyet a napokban átneveztek HS Timber Productions Kft.-nek – az egyik legnagyobb játékos ezen a piacon gazdasági mutatói alapján. A cég az elmúlt évet 1,78 milliárd lejes forgalommal és 34,5 millió lejes nyereséggel zárta. Szakértők rámutatnak, hogy a vállalat tavalyi nyeresége sokkal szerényebb a 2010–2016-os időszakhoz képest, amikor évi 200 millió lejes profitot valósítottak meg. A rekord 2013-ban volt, amikor 431,4 millió lejes nyereséggel zártak. A visszaesés ellenére az osztrák vállalat még mindig a legnagyobb és legerősebb játékos a piacon. Tavaly 1779 alkalmazottat foglalkoztatott, kétszer annyit, mint 2008-ban. A listán következő „nagyok” a Kostamonu Románia Rt. Maros megyéből, illetve a Karelia Upofloor Rt. Máramarosból. Megyékre lebontva a legtöbb cég Suceava megyében működik, ahol 758 vállalkozás van bejegyezve ezzel a tevékenységi körrel, ezt követi Hargita megye (451), Argeş (382), Máramaros (334), Vrancea (332), Neamţ (316), Beszterce-Naszód (275), Bákó (236) és Bihar (235).

Az ágazat átvilágítása rámutat, hogy a piacot a nagy játékosok uralják, melyek a forgalom mintegy 80 százalékát valósítják meg; az üzlet évről évre növekszik, és a külföldi befektetők kerülnek előtérbe – összegeznek a tanácsadó cég elemzői.

Dübörög a törvénytelen kitermelés

Miközben a törvényes kitermelés szárnyal, a fa feketepiaca is látványosan növekszik: az illegálisan kitermelt fa mennyisége meghaladja az állam által ellenőrzötten kivágottat.

„A különbözet az engedély nélküli kivágásokból adódik. Ez a legnagyobb mértékben a magántulajdonban levő erdőkben zajlik, majd az önkormányzati erdőkben, és a harmadik helyen áll ebből a szempontból az állami erdészet, a Romsilva által gondozott erdőterület” – ismerte el a napokban Costel Alexe környezetvédelmi miniszter.

A Frames szerint a helyzet évről évre súlyosbodik; az ágazatban tevékenykedő nagyszámú mikrovállalkozás rákényszerül arra, hogy a törvényesség határán mozogjon, mert nincs elegendő tőkéje, hogy a nagyok mellett életben tartsa a vállalkozást. Elemzők szerint elsősorban az állam felelős azért, hogy terjed a törvénytelen fakitermelés, ezért az új kormánynak konkrét intézkedéseket kellene bevezetnie az erdők védelmében, és hogy visszaszorítsa az illegális kitermelést. Szerintük a faexport néhány éves korlátozása jótékony hatással lenne a környezetre, ám katasztrofális következményekkel járna az ágazatra nézve. Meg kell találni az egyensúlyt: talán a kitermelésre kivetett illeték nyugati szintre emelése jelentheti az egyik megoldást – javasolják a tanácsadó cég munkatársai.

A vonatkozó törvényekben rengeteg a hiányosság – aki akarja, gyorsan megtalálja a gyenge pontokat, a kiskapukat, az állami hatóságok reakcióideje pedig túl lassú. Kovács Csongor példaként említette, hogy a préselt PAL-lemezeket faőrleményből készítik, viszont a darálógépeket nem kell engedélyeztetni. „Megvásárolja a vállalkozó a darálógépet, kiviszi a helyszínre, bezúzza a fát, és ha őrleményként szállítja, szabadon mozgathatja, nem kell bejelenteni. Így könnyen kijátszható a rendszer” – mondta a környezetvédő. Rámutatott, az erdőkitermelést, a faszállítmányokat nyomon követő SUMAL-rendszer sem működik hatékonyan, a korszerűsítésére nem különítettek el pénzt. „Már az hatalmas tévedés volt, amikor a nagy feldolgozókat beengedték az országba, a civil szervezetek erőteljes tiltakozása ellenére. Nem a feldolgozók vágják ki az erdőt, de olyan felvásárlópiacot teremtenek, amely rendkívüli módon ösztönzi a kitermelést. Amint megjelent a kereslet, megtalálták a módját, hogy azt kielégítsék: hogy minél több fát kivághassanak, és gyorsan megkapják érte a pénzt” – szögezte le Kovács Csongor.

Nincs logikus magyarázat és bizonyíték

Megalapozatlannak tartja az Országos Erdőleltár adatait ugyanakkor Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) aligazgatója. Lapunknak kifejtette, húszmillió köbméter fát nem lehet „nyomtalanul” eltüntetni, ha azt törvénytelenül vágták ki. Az ország erdeiből évente 18 millió köbmétert lehet hivatalosan kitermelni, de ezt sem vágják ki, átlag 12 millió köbmétert valósítanak meg az üzemtervből. „Ha a törvényesen kivágható 18 millió köbmétert sem termelik mind ki, hova tűnik el még további 20 millió köbméter? Ez hatalmas mennyiség, ennek sem a kitermelésére, sem a feldolgozására nincs kapacitás” – részletezte az erdészeti szakértő. Úgy véli, ez az eltorzított adat rontja az erdészek megítélését, hiszen „hogyan vághatnának ki húszmillió köbméter fát anélkül, hogy cselekvőn fellépnek ellene?”

„Tételezzük fel, hogy húszmillió köbmétert eltüzelt a lakosság, valóban törvénytelenül kivágták. Ha rendelkezésünkre bocsátják a méréseket, mi kimegyünk a helyszínre, beazonosítjuk azokat a csutakokat, melyeken nincs bélyeg, értesítjük a bűnüldöző hatóságokat, kiszámoljuk a kárt, és bíróságon indítunk eljárást az elkövetők ellen” – vázolta a folyamatot az aligazgató. A tanulmányt készítőktől azonban azt a választ kapták, hogy a mintavételeik titkosak. Ez elfogadhatatlan, hiszen ha tudomásuk van egy törvénytelenségről, kötelesek értesíteni a hatóságokat – mondta Nagy Dániel. Szerinte a torzulások abból is adódhatnak, hogy a felmérést készítők öt helyett nyolc köbméter évi átlagos fanövekedéssel számoltak, de a számításokat össze kell hangolni a tereppel. Hozzátette, törvénytelen fakivágás mindig van, évente mintegy 180–200 ezer köbméter illegális fakivágásra derül fény, ezt bizonyítani tudják. „Ez a húszmilliónak egy százaléka. Kizárt, hogy ekkora eltérés legyen, hogy egy országban több fát vágnak ki illegálisan, mint törvényesen” – állítja a szakértő.