
Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökének a Két pogány közt egy hazáért című könyvét mutatták be hétfő este Kolozsváron.
2015. június 30., 12:192015. június 30., 12:19
2015. június 30., 13:462015. június 30., 13:46
A Méry Ratio kiadó és a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány által megjelentetett könyv a Toró T. Tibor elmúlt 25 évben írt tanulmányainak, publicisztikáinak a gyűjteménye, amelyet egy a politikussal készült interjú egészít ki.
A kuruc nótából vett kötetcím arra utal, hogy Toró T. Tibor az egykori kuruc–labanc ellentétben találta meg azt a modellt, amely nézetei szerint az erdélyi magyar közösségen belüli mai törésvonalat is leírja.
Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai elitet a román főhatalomhoz való viszonyulás osztja meg. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság „kurucai” az autonómiára épülő önálló politizálással szolgálnák a közösségüket, a közösség „labancai” viszont a főhatalomba beépülve tennék ezt.
A politikus a labanc attitűdöt a bukaresti kormányokban gyakran szerepet vállaló RMDSZ, a kuruc attitűdöt pedig az autonómiaküzdelmet előtérbe helyező kis pártokban és politikai szervezetekben vélte felfedezni.
Azt is lehetségesnek tartotta, hogy az erdélyi magyarság „kurucai és labancai” együttműködjenek a közösség érdekében, ehhez azonban szerinte arra lenne szükség, hogy összemérhető erőt képviseljenek. „Míg a kuruc oldalon nincsen megfelelő erő, a labanc oldal úgy gondolja, hogy ha belehúz, megsemmisítheti politikailag a kuruc típusú szerveződéseket” – vélekedett a politikus. Hozzátette, a megsemmisítő igyekezetnek az autonómia iránt elkötelezett tábor hite, meggyőződése vet gátat.
Toró úgy vélte, „életveszélyes” a bukaresti hatalmi struktúrákba beépülni, hiszen a román nemzetállam nem közösségként, hanem személyenként próbálja integrálni a magyarokat, ezzel pedig az asszimilációjukra tör.
Az erdélyi magyar érdekképviselet 25 éves múltjára visszatekintve Toró T. Tibor elmondta, több mint egy évtizeden át vélte úgy, hogy az RMDSZ helyesen döntött 1993-ban úgy, hogy államstruktúrába szerveződik. Ma viszont azt látja, hogy az állammodell nem működhet olyan „erőszakszervek” nélkül, amelyek betartatják a szabályokat. Hibának vélte azt is, hogy 2003-ban, amikor szakadás következett be az RMDSZ és Tőkés László között, Tőkés hívei nem pártot hoztak létre, hanem egy másik ernyőszervezetet.
Toró T. Tibor 1990-től fontos szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Előbb a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének az elnökeként, majd a Reform Tömörülés platform elnökeként képviselt ellenzéki hangot az RMDSZ-ben. 2000 és 2008 között a szövetség parlamenti képviselője, 2012-től 2014-ig az EMNP elnöke volt.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!