Toró T. Tibor Két pogány közt egy hazáért című könyvét mutatták be Kolozsváron

A Méry Ratio kiadó és a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány által megjelentetett könyv a Toró T. Tibor elmúlt 25 évben írt tanulmányainak, publicisztikáinak a gyűjteménye, amelyet egy a politikussal készült interjú egészít ki.

A kuruc nótából vett kötetcím arra utal, hogy Toró T. Tibor az egykori kuruc–labanc ellentétben találta meg azt a modellt, amely nézetei szerint az erdélyi magyar közösségen belüli mai törésvonalat is leírja.

Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai elitet a román főhatalomhoz való viszonyulás osztja meg. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság „kurucai” az autonómiára épülő önálló politizálással szolgálnák a közösségüket, a közösség „labancai” viszont a főhatalomba beépülve tennék ezt.

A politikus a labanc attitűdöt a bukaresti kormányokban gyakran szerepet vállaló RMDSZ, a kuruc attitűdöt pedig az autonómiaküzdelmet előtérbe helyező kis pártokban és politikai szervezetekben vélte felfedezni.

Azt is lehetségesnek tartotta, hogy az erdélyi magyarság „kurucai és labancai” együttműködjenek a közösség érdekében, ehhez azonban szerinte arra lenne szükség, hogy összemérhető erőt képviseljenek. „Míg a kuruc oldalon nincsen megfelelő erő, a labanc oldal úgy gondolja, hogy ha belehúz, megsemmisítheti politikailag a kuruc típusú szerveződéseket” – vélekedett a politikus. Hozzátette, a megsemmisítő igyekezetnek az autonómia iránt elkötelezett tábor hite, meggyőződése vet gátat.

Toró úgy vélte, „életveszélyes” a bukaresti hatalmi struktúrákba beépülni, hiszen a román nemzetállam nem közösségként, hanem személyenként próbálja integrálni a magyarokat, ezzel pedig az asszimilációjukra tör.

Az erdélyi magyar érdekképviselet 25 éves múltjára visszatekintve Toró T. Tibor elmondta, több mint egy évtizeden át vélte úgy, hogy az RMDSZ helyesen döntött 1993-ban úgy, hogy államstruktúrába szerveződik. Ma viszont azt látja, hogy az állammodell nem működhet olyan „erőszakszervek” nélkül, amelyek betartatják a szabályokat. Hibának vélte azt is, hogy 2003-ban, amikor szakadás következett be az RMDSZ és Tőkés László között, Tőkés hívei nem pártot hoztak létre, hanem egy másik ernyőszervezetet.

Toró T. Tibor 1990-től fontos szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Előbb a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének az elnökeként, majd a Reform Tömörülés platform elnökeként képviselt ellenzéki hangot az RMDSZ-ben. 2000 és 2008 között a szövetség parlamenti képviselője, 2012-től 2014-ig az EMNP elnöke volt.