
A Brassói Magyar Napok hozadéka az is, hogy a rendezvény ideje alatt a résztvevők szimbolikusan »elfoglalják« Brassó főterét
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget. A Cenk alatti ünnepről, amelyre szerte a nagyvilágból várnak résztvevőket, Toró Tamás főszervezőt kérdeztük.
2024. szeptember 14., 19:042024. szeptember 14., 19:04
Olyan találkozási pont az immár 14. alkalommal szervezendő Brassói Nagyar Napok, amelyre a városból elszármazott magyarok – bárhol is éljenek a világban, Európában, Erdélyben, a tengeren túlon – haza szoktak jönni – mondta el a Krónika megkeresésére a vasárnap, szeptember 15-én kezdődő, szeptember 22-ig tartó eseménysorozatról Toró Tamás főszervező. Beszélgetésünk elején kiemelte,
hanem gyakorlatilag szeretettel várnak mindenkit a Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról, sőt a tengeren túlról is.
Akárcsak a tavaly, idén is nagy tömegeket megmozgató események illeszkednek a Brassói Magyar Napok kínálatába
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
„Ezt folyamatosan szem előtt tartottuk, ezért rendezzük évente ugyanazokban az időpontokban a magyar napokat, hogy jó értelemben vett megszokás lehessen a közönség számára. Olyan programot próbálunk minden évben összeállítani – nyilván az anyagi lehetőségeink szerint –, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon” – mondta a főszervező. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy milyen forrásokból sikerül összehozniuk idén a Brassói Magyar Napokat. Kifejtette, a lényeg, hogy a rendezvény Kárpát-medencei összefogás eredménye.
– ezeket a forrásokat nagyon köszönjük. Magyar kultúra szempontjából Brassóban vannak nehézségeink, mert még kulturális terünk sincsen, de csináljuk tovább töretlen hittel. Hiszen azt gondolom, mindegy, hogy hányan maradtunk, azért még mindig jelentős számú magyarság él a városban” – emelte ki Toró Tamás.
Gyakorlatilag minden forrásunk pályázatból jön össze, körülbelül száz pályázatot írunk meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az esemény, e tekintetben már-már szinte az észak-erdélyi nagy fesztiválokhoz hasonlóan működünk” – mondta el Toró Tamás. Hozzátette, Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényéről van szó, hiszen ebben a régióban Brassó megyében él a legtöbb magyar.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint
„Brassó megyében eszerint bekerülhet a magyarság képviselője az önkormányzatba, a városban már nem. Mindazonáltal a magyar napok Dél-Erdély hiánypótló eseménye, és fontosnak tartjuk, hogy évente megszervezzük, azért, hogy láttassuk magunkat, hogy magyar szótól legyen hangos a brassói főtér, és a magyar kultúra lakja be a központot” – fogalmazott a főszervező. Arra is kitért, hogy a kínálaton minden évben próbálnak újítani, többletet nyújtani a közönségnek, a közönségből érkező visszajelzéseket, igényeket figyelembe veszik. Kiemelte, hogy
„Az is fontos, hogy érkezik a Petőfi 200 kiállítás Brassóba, a tárlat három héten keresztül lesz látható. Szintén kiemelendő, hogy nagy álma volt a brassói magyarságnak a 100 Tagú Cigányzenekar fellépése, ezt eddig nem tudtuk megoldani, viszont most sikerült. Nagy koncerteket is szervezünk, és a néptánc vonalán is lényeges eseményeknek adunk helyet: 75 éves a brassói Búzavirág Néptánccsoport, gálaműsorral ünnepeljük meg az évfordulót: a díszvendég Pál István „Szalonna” népzenész és bandája lesz, akik a szakma csúcsának számítanak” – sorolta Toró Tamás.
Koncertekből sem lesz hiány a Brassói Magyar Napokon
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is hozzátette, a magyar napok keretében Árpád-plakettet fognak átadni idén, a Cenken álló Árpád-szobor stilizált ábrázolásával. Szerveznek kirándulásokat a Cenkre, városismertetés is szerepel a programban, valamint az In memoriam Reich István barcasági néptánctalálkozó, ami egyébként az egyik legnagyobb néptánctalálkozója lett Erdélynek. „Felléptetjük helyi tehetségeinket, helyi együtteseinket, lesz termelői, kézművesvásár is, tehát
Szandi 14 év után lép fel Erdélyben, és ennek is nagyon örülünk, hogy a koncert helyszíne a Brassói Nagyar Napok, de kiemelném a Queen legjobb magyarországi tribute-zenekarának fellépését is” – sorolta a főszervező. A Don’t stop the Queen! formáció egyébként augusztusban fergeteges koncertet adott a Kolozsvári Magyar Napokon, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Egy különleges alkotást is bemutatnak a Brassói Magyar Napokon: szeptember 18-án láthatja a közönség a Modern moziban az Eötvös-expedíció című dokumentumfilmet – a Liszt Intézet Bukarest és a brassói Alpin Film Fesztivál szervezésében. A vetítésen jelen lesz a rendező, Kátai Bence és a film ötletgazdája és producere, Grábler Zsuzsa. Az idén megvalósult, 27 perces dokumentumfilmet román felirattal vetítik. Amint a film leírásában olvasható,
Amikor húsz évvel ezelőtt Grábler Zsuzsa operatőr megismerkedett az Eötvös-lányok kalandjaival, azonnal filmvászonra álmodta, és a történetbe behívta Nedeczky Júlia hegymászót is, aki magyar nőként először emelkedett nyolcezer méter fölé. 120 évvel a valós események után Zsuzsa és Júlia korabeli öltözékbe bújtak, korabeli hegymászó kellékekkel és egy filmes stábbal együtt megmászták a Dolomitok egyik impozáns sziklafalát. A 14. Brassói Magyar Napokon a több mint 50 program közül a legtöbb ingyenesen látogatható, azonban van néhány esemény, amelyekre belépőt kell váltani. A Brassói Magyar Napok Facebook-oldalán megtalálható a részletes kínálat.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
A közlekedési rendőrök éberségének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült megelőzni egy potenciálisan súlyos balesetet, megállítva egy kiskorú által, jogosítvány nélkül vezetett, feltehetően lopott gépkocsit.
Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
szóljon hozzá!