A Brassói Magyar Napok hozadéka az is, hogy a rendezvény ideje alatt a résztvevők szimbolikusan »elfoglalják« Brassó főterét
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget. A Cenk alatti ünnepről, amelyre szerte a nagyvilágból várnak résztvevőket, Toró Tamás főszervezőt kérdeztük.
2024. szeptember 14., 19:042024. szeptember 14., 19:04
Olyan találkozási pont az immár 14. alkalommal szervezendő Brassói Nagyar Napok, amelyre a városból elszármazott magyarok – bárhol is éljenek a világban, Európában, Erdélyben, a tengeren túlon – haza szoktak jönni – mondta el a Krónika megkeresésére a vasárnap, szeptember 15-én kezdődő, szeptember 22-ig tartó eseménysorozatról Toró Tamás főszervező. Beszélgetésünk elején kiemelte,
hanem gyakorlatilag szeretettel várnak mindenkit a Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról, sőt a tengeren túlról is.
Akárcsak a tavaly, idén is nagy tömegeket megmozgató események illeszkednek a Brassói Magyar Napok kínálatába
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
„Ezt folyamatosan szem előtt tartottuk, ezért rendezzük évente ugyanazokban az időpontokban a magyar napokat, hogy jó értelemben vett megszokás lehessen a közönség számára. Olyan programot próbálunk minden évben összeállítani – nyilván az anyagi lehetőségeink szerint –, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon” – mondta a főszervező. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy milyen forrásokból sikerül összehozniuk idén a Brassói Magyar Napokat. Kifejtette, a lényeg, hogy a rendezvény Kárpát-medencei összefogás eredménye.
– ezeket a forrásokat nagyon köszönjük. Magyar kultúra szempontjából Brassóban vannak nehézségeink, mert még kulturális terünk sincsen, de csináljuk tovább töretlen hittel. Hiszen azt gondolom, mindegy, hogy hányan maradtunk, azért még mindig jelentős számú magyarság él a városban” – emelte ki Toró Tamás.
Gyakorlatilag minden forrásunk pályázatból jön össze, körülbelül száz pályázatot írunk meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az esemény, e tekintetben már-már szinte az észak-erdélyi nagy fesztiválokhoz hasonlóan működünk” – mondta el Toró Tamás. Hozzátette, Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényéről van szó, hiszen ebben a régióban Brassó megyében él a legtöbb magyar.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint
„Brassó megyében eszerint bekerülhet a magyarság képviselője az önkormányzatba, a városban már nem. Mindazonáltal a magyar napok Dél-Erdély hiánypótló eseménye, és fontosnak tartjuk, hogy évente megszervezzük, azért, hogy láttassuk magunkat, hogy magyar szótól legyen hangos a brassói főtér, és a magyar kultúra lakja be a központot” – fogalmazott a főszervező. Arra is kitért, hogy a kínálaton minden évben próbálnak újítani, többletet nyújtani a közönségnek, a közönségből érkező visszajelzéseket, igényeket figyelembe veszik. Kiemelte, hogy
„Az is fontos, hogy érkezik a Petőfi 200 kiállítás Brassóba, a tárlat három héten keresztül lesz látható. Szintén kiemelendő, hogy nagy álma volt a brassói magyarságnak a 100 Tagú Cigányzenekar fellépése, ezt eddig nem tudtuk megoldani, viszont most sikerült. Nagy koncerteket is szervezünk, és a néptánc vonalán is lényeges eseményeknek adunk helyet: 75 éves a brassói Búzavirág Néptánccsoport, gálaműsorral ünnepeljük meg az évfordulót: a díszvendég Pál István „Szalonna” népzenész és bandája lesz, akik a szakma csúcsának számítanak” – sorolta Toró Tamás.
Koncertekből sem lesz hiány a Brassói Magyar Napokon
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is hozzátette, a magyar napok keretében Árpád-plakettet fognak átadni idén, a Cenken álló Árpád-szobor stilizált ábrázolásával. Szerveznek kirándulásokat a Cenkre, városismertetés is szerepel a programban, valamint az In memoriam Reich István barcasági néptánctalálkozó, ami egyébként az egyik legnagyobb néptánctalálkozója lett Erdélynek. „Felléptetjük helyi tehetségeinket, helyi együtteseinket, lesz termelői, kézművesvásár is, tehát
Szandi 14 év után lép fel Erdélyben, és ennek is nagyon örülünk, hogy a koncert helyszíne a Brassói Nagyar Napok, de kiemelném a Queen legjobb magyarországi tribute-zenekarának fellépését is” – sorolta a főszervező. A Don’t stop the Queen! formáció egyébként augusztusban fergeteges koncertet adott a Kolozsvári Magyar Napokon, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Egy különleges alkotást is bemutatnak a Brassói Magyar Napokon: szeptember 18-án láthatja a közönség a Modern moziban az Eötvös-expedíció című dokumentumfilmet – a Liszt Intézet Bukarest és a brassói Alpin Film Fesztivál szervezésében. A vetítésen jelen lesz a rendező, Kátai Bence és a film ötletgazdája és producere, Grábler Zsuzsa. Az idén megvalósult, 27 perces dokumentumfilmet román felirattal vetítik. Amint a film leírásában olvasható,
Amikor húsz évvel ezelőtt Grábler Zsuzsa operatőr megismerkedett az Eötvös-lányok kalandjaival, azonnal filmvászonra álmodta, és a történetbe behívta Nedeczky Júlia hegymászót is, aki magyar nőként először emelkedett nyolcezer méter fölé. 120 évvel a valós események után Zsuzsa és Júlia korabeli öltözékbe bújtak, korabeli hegymászó kellékekkel és egy filmes stábbal együtt megmászták a Dolomitok egyik impozáns sziklafalát. A 14. Brassói Magyar Napokon a több mint 50 program közül a legtöbb ingyenesen látogatható, azonban van néhány esemény, amelyekre belépőt kell váltani. A Brassói Magyar Napok Facebook-oldalán megtalálható a részletes kínálat.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!