
Útkeresés. Még javában készül a tordatúri gyorsforgalmi út
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Eddig 80 százalékban készült el az eredetileg februári átadással tervezett Kolozs megyei gyorsforgalmi út, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal. A kurta, de Kolozsvár és Torda számára is létfontosságú erdélyi gyorsforgalmi új átadási határideje 2025 júniusa.
2025. január 27., 16:482025. január 27., 16:48
Bár a késés sohasem jó – sőt jelen esetben szégyenfoltnak is mondható, hiszen eleinte arról is szó volt, hogy akár határidő előtt, még tavaly elkészülhet az öt kilométer hosszú tordatúri gyorsforgalmi –, a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) elnöke a napokban „nagyon jóként” tálalta az autóút építőtelepén tapasztalakat.
A Cristian Pistol Facebook-oldalán közölt bejegyzés szerint a Dimex 2000 Kft. által vezetett román és spanyol építőipari társulás jól mozgósít az építkezésen, ahol a munkálatok 80%-os megvalósítást mutatnak. A helyszínen 220 munkás és 130 gép dolgozik. Az illetékes emlékeztetett, hogy
Mint ismeretes, az öt kilométeres, DEx4-es számú gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését 2023 júliusában írták alá. Az autópályát az 1-es országúttal a Kolozs megyei Tordatúr község térségében összekötő autóúton hét híd és viadukt épül, utóbbiak közül a leghosszabb a Rák-patak völgyén átvezető 258 méteres völgyhíd lesz. Az eredeti szerződés szerint 18 hónap állt rendelkezésére a kivitelezésre.
Jelenleg ugyanis az észak-erdélyi autópályán kelet felől érkező, Beszterce városa vagy Máramaros megye felé irányuló átutazó, illetve teherforgalom a sztráda végétől Kisbácson át kénytelen Kolozsvár felé venni az irányt, végig a Munka sugárúton, Apahida felé. Ám ha még Kolozsvár előtt, Tordatúr felé letérhetnének a sofőrök az autópályáról, a már meglévő Bányabükk–Apahida-körgyűrűn keresztül sokkal könnyebben megközelíthetnék az említett célállomásokat, miközben tehermentesítenék a régi útvonalat.
Az új aszfaltcsík ugyanakkor a Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár-útvonalon is csökkenthetné a forgalmat, hiszen a gyalui le- és felhajtón kívül újabb alternatívát biztosítana a kincses város és az észak-erdélyi sztráda összekötésére. Nem beszélve arról, hogy a Kolozsvár felől a DN1-esen kelet, Marosvásárhely vagy a Székelyföld felé haladóknak nem kellene átverekedniük magukat – a csúcsidőben szintén „megbénuló” – Tordán, hogy felhajthassanak az A3-asra, hanem ezt már hamarabb, Tordatúr közelében megtehetnék a gyorsforgalminak köszönhetően.

Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben?
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!