Hirdetés

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Brassó

Az emlékműhöz hajigált kőkeresztek Brassó-Bertalannak a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőjében

Fotó: Bencze Mihály

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban egy néhány évig Sipos Lajos magyar irodalom szakos tanár is kollégám volt, ő mutatta meg Wildt Józsefnek, az egykori Római Katolikus Főgimnázium igazgatójának sírhelyét, amit évente diákjaimmal megkoszorúztunk.

-- Külsős szerző --

2026. április 09., 19:562026. április 09., 19:56

Innen jött az ötlet, hogy járjuk végig a többi temetőt is, és keressük meg a főgimnázium egykori tanárainak, Brassó művészeinek, értékes egyéniségeinek a sírhelyeit.

Ebbe a felderítő munkába bekerültek a hadi temetők is.

Hirdetés

A Cenk alatti haditemető aránylag rendben volt, az elesettek nevei olvashatóak. Ellenben a Spreng-hegy lábánál fekvő temető esetén a lélegzetünk is elállt, amikor megláttuk az elesett magyar katonák eltüntetett sírjait, megrongált emlékművét. Jeleztük az érdekelt intézeteknek, de akkor ezek „fontosabb” kérdésekkel küszködtek, talán ma is.

Brassó Galéria

Brassó-Bertalan temetője

Fotó: Bencze Mihály

Azt is meg kell említeni, hogy ha idáig fajultak a temetői visszaélések, akkor ehhez közrejátszott a brassói magyarság tunyasága, közömbössége, érdektelensége, hisz az itteni temetőben rengeteg magyarnak van sírhelye, és láthatta legalább halottak napján a szomorú „szemétdombot”, az egykori világháborús emlékművet. Ha az élet mindennapjaiban nem tudunk a jogainkkal élni, ha nem tudjuk, vagy nem merjük érvényesíteni, akkor mások kihasználják ezt, és a múltunk emlékeit lassan, „békésen” eltüntetik.

A Brassói Lapok kiadásában 2011-ben megjelent Sipos Lajos Brassói gyökereink című könyve, melyben ezt írta a csalódott szerző:

„Érdemes elidőznünk néhány percre a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőkertben. Talán városunk legelhanyagoltabb temetőkertje ez. A sírok tulajdonosai fizetik ugyan lelkiismeretesen a »hozzájárulást» – mely után nem kell a tulajdonosnak adót fizetni –, mégis az ortodox egyház, a temetőkert mai patrónusa cseppet sem törődik azzal, hogy sem bal felén, sem felső részén a temetőkertnek nincs kerítése. Az itteni másik érdekesség a két világháború magyar, szász és német hőseit tartalmazó sírhelyek eltüntetése. Ezeket eladták új vevőknek, s az alacsony kőkereszteket az erdő felé eső, kerítés nélküli helyen sorakoztatták fel. Itt van a szemétdomb is. Látván, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház és Brassó hivatalosai elnézik a sírgyalázást, várják, hogy talán a szemetesek, vagy a közeli romák emeljék el épületanyagnak a hősök sírjait. Sinaian például a magyar és német hősök emlékműveit senki sem bántalmazza. Brassóban viszont az ortodox egyház csúfolódik velük és pénzkereseti forrásnak tekinti az ezek hamvait tartalmazó sírhelyeket. S érdekes, hogy sem a Brassói Lapok, sem a brassói magyar TV-t nem érdekli a bertalani sírgyalázás”.

Brassó Galéria

Fotó: Bencze Mihály

Lássuk, hogy mit írnak elő az erre vonatkozó nemzetközi törvények!

A világháborúk óta a két ország közt a hadisírokra vonatkozóan többször is írtak alá „megállapodásokat”. 2008. március 6-án a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt írt alá Bukarestben Szekeres Imre magyar és Teodor Meleşcanu román védelmi miniszter. Az aláírást követően Szekeres kifejtette: a dokumentum mindkét fél számára megnyugtatóan rendezi a két ország területén található hadisírok helyzetét. A 94/2008. (IV. 23.) Kormányrendelet 2 cikk értelmében: (1) A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.

Továbbá a Szerződő Felek biztosítják a hadisírok és háborús emlékművek azonosítását, nyilvántartását, létesítését, javítását és gondozását, valamint a földi maradványoknak az érdekelt Szerződő Fél államának területére való esetleges áthelyezésével kapcsolatos egyeztetéseket. c) a hadisírok, valamint háborús emlékművek rongálásáról, újjáépítésük érdekében tett intézkedésekről, valamint a hasonló esetek megakadályozását célzó erőfeszítésekről. (6) A Szerződő Felek támogatják egymást a másik állama területén lévő hadisírok és háborús emlékművek kutatása, azonosítása, megjelölése és védelme területén. 3. Cikk (1) A Szerződő Felek kölcsönösen, térítésmentesen egymás rendelkezésére bocsátják azokat a földterületeket, ahol a hadisírok és háborús emlékművek találhatók, vagy ahol a későbbiekben létesülnek. (2) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a hadisírokat és a háborús emlékműveket az eredeti helyükön őrizzék meg. 4. Cikk (1) A háborús elesettek földi maradványainak újratemetése, vagy pedig az érdekelt Szerződő Félnek történő átadása céljából végzendő exhumálása kizárólag annak kérésére, a másik Szerződő Fél beleegyezésével történhet meg. A kérelmet és a választ diplomáciai úton, írásban közlik egymással. (3) A földi maradványok exhumálását a Szerződő Felek illetékes hatóságai engedélyével hajtják végre.

Brassó Galéria

Fotó: Bencze Mihály

A megjelent könyv óta tovább romlott az egykori hadisírokról eltávolított fejfák, keresztek állapota. A hősi halottak nevei kiolvashatatlanok. Az emlékműre és köré egyre nagyobb szemétdomb keletkezett. 2025. szeptember 25-én jártam végig a fenti temetőt, Pásztori Géza egykori munkatársam társaságában. Felháborító a látvány, hogy idáig fajult el a helyzet, ebben a brassói magyarság is hibás. Kérem, nézzék végig a mellékelt fényképeket, és tegye meg mindenki a megfelelő jogi lépést, hogy mentsük meg az első világháborús magyar emlékművet és a hadisírokat Brassó-Bertalanban!

Bencze Mihály

A szerző négyfalusi matematikus, nyugalmazott tanár, költő

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

Kilencvenévesen is úton – Kiss Margit tanítónő „második”, ma is tartó élete

Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.

Kilencvenévesen is úton – Kiss Margit tanítónő „második”, ma is tartó élete
2026. augusztus 29., szombat

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron

Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére

A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie
2026. augusztus 28., péntek

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC

Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Erdélyi autópálya-szakasz került közelebb a megvalósításhoz

Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.

Erdélyi autópálya-szakasz került közelebb a megvalósításhoz
2026. augusztus 28., péntek

Diófa, avarégetés, parlagfű: akár 45 ezer lejbe is kerülhet a szabályszegés

A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.

Diófa, avarégetés, parlagfű: akár 45 ezer lejbe is kerülhet a szabályszegés
2026. augusztus 28., péntek

Magyar támogatásból épült, mások döntenek róla: bölcsődevita és elmaradt párbeszéd Szászfenesen

A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.

Magyar támogatásból épült, mások döntenek róla: bölcsődevita és elmaradt párbeszéd Szászfenesen
Hirdetés
Hirdetés