Tőkés Partium zászlaját is kitűzte váradi irodájára

A régió zászlaját és címerét a Partiumi Autonómiatanács (PAT) május 16-i küldöttgyűlésén fogadták el. Mind a zászló, mind a címer fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz.

„Az akció azt volt hivatott jelképezni, hogy ennek a szolidaritásnak és szabadságvágynak most különösen meg kell nyilvánulnia, ugyanis épp ezekben a napokban-hetekben élénkült meg az a vehemens magyarellenes kampány, amelyet a mindenkori román hatalom hovatovább egy évszázada folytat, kisebb-nagyobb intenzitással\" – hangzott el a zászlókitűzést megelőző sajtótájékoztatón.

Amelyen természetesen szóba került a magyar közösség szimbólumainak hatósági üldöztetése. Legutóbb a Bihar Megyei Törvényszék minősítette – immár jogerősen – reklámzászlónak a nagyváradi EP-iroda erkélyén lobogó székely zászlót, jóváhagyva az önkormányzatnak a magyar közösségi jelkép levételére szólító, súlyos pénzbüntetést kilátásba helyező felszólítását.

Négy folyóvíz, kettős kereszt

A Partium zászlajának és címerének megalkotására egy évvel ezelőtt írt ki pályázatot a Partiumi Autonómiatanács az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, mely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része\", azaz a Részek (latinul Partium) szimbólumaiként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.

A beérkezett pályamunkák közül szakértői zsűri választotta ki azt, amelyet a PAT küldöttgyűlése elé terjesztettek elfogadásra. „Székelyföldi testvéreinkkel, a Székely Nemzeti Tanáccsal való szolidaritásvállalásunk és a régió magyarságának szabadságvágya és összetartozása jelképeként emeljük magasba Partium zászlaját és buzdítunk mindenkit annak használatára\" – állt a küldöttgyűlés akkori zárónyilatkozatában.

A sajtótájékoztatón elhangzott: nem csak Tőkés László követett el „kihágást\" a székely zászló kitűzésével, hiszen sokasodnak a retorziók szerte Erdélyben. Sorozatos támadások érik azokat, akik a magyar nemzeti szimbólumokat kitűzik, felmutatják, használják. „A partiumi zászló kitűzésével nemcsak a régió önrendelkezése mellett állunk ki, hanem a romániai, állami túlkapások ellen is tiltakozunk\" – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Tőkés hangsúlyozta: a nagyváradi irodájának erkélyén lobogó öt zászló (az uniós, a román és magyar forradalmi, a székely és a partiumi) épp azt az együttélést, harmóniát, európai gondolatot hivatott szimbolizálni, amit a jelek szerint a román hatóságok elutasítanak.

Emlékeztetett, hogy az Európai Unió Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) már tavaly felszólította Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a közösségi jelképek használatát illetően. Közölte: már csak ezért is kell a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnia a székely zászló ügyében, ha már egyszer Romániában nincs jogorvoslati lehetőség a törvényszéki döntés után.

Csomortányi István, a PAT alelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke elmondta, a 2013-ban alakult Partiumi Autonómiatanács egy olyan terület autonómiájáért kíván fellépni, amely Bihar és Szatmár megyét, valamint Arad, Szilágy és Máramaros megye bizonyos részeit foglalja magába. A területen mintegy 400 ezer magyar él, akik a lakosság 30 százalékát teszik ki. Hangsúlyozta: a partiumi zászló olyan történelmi és közösségi jelkép, amely egy regionális identitás szimbolizál, s a régió minden polgára a magáénak érezheti és vallhatja.

Tőkés László az iroda előtt megjelent szimpatizánsok és sajtósok körében is elmondta – magyar és román nyelven – a zászlókitűzés indítékait és üzenetét, megemlítve, hogy egy észak-moldvai városban háborítatlanul loboghat a történelmi Bukovina zászlaja. „El kell érni Romániában is, hogy minden közösség és régió szabadon használhassa saját szimbólumait\" – szögezte le az EMNT elnöke, majd elhelyezte a partiumi zászlót az EP-iroda homlokzatán.