Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László Tusnádfürdőn
Fotó: Pinti Attila
A román-magyar párbeszéd közös jövőnk tekintetében nélkülözhetetlen, Erdély és benne az erdélyi magyarság ügye a román partnerek, barátok nélkül megoldhatatlan – hangoztatta Tőkés László szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
2025. július 26., 13:082025. július 26., 13:08
2025. július 26., 13:452025. július 26., 13:45
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján tartott beszédében emlékeztett: a „bálványosi folyamat” egyidős a rendszerváltozással és kiállta az idők próbáját. Felidézte, hogy létrejötténél a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) és az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) „bábáskodott”, „az eszme és a szellem” tovább él – mondta –, és a következő nemzedékeknek lesz a hivatása éltetni, tovább vinni.
Megállapította, hogy a magyarországi vendégek és közméltóságok, a külhoni nemzetrészeink képviselőinek jelenléte azt tanúsítja, hogy
Felidézte, hogy a bálványosi tábor és folyamat Temesvár szellemében indult, és emlékeztetett Emil Constantinescu és Traian Basescu korábbi román államfők táborbéli jelenlétére. „Táborunk súlyos deficitje a román partnerek távolmaradása. Talán önkritikát is tarthatunk e vonatkozásban - mindazáltal a román-magyar párbeszéd elmaradásának a legfőbb oka kétségtelenül abban keresendő, hogy a zsigerileg magyarellenes román politikum valóságos karantén alá helyezte Tusványost” – jelentette ki Tőkés. Hozzátette, a román-magyar párbeszéd a közös jövő tekintetében nélkülözhetetlen.
Saját belső felméréseink szerint ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, akkor 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk, ami fölényes győzelem, elsöprő többség – jelentette ki Orbán Viktor a Tusványoson.
„Ezért aztán a román féllel nem alakoskodni, nem megalkudni, nem ellenségeskedni, hanem nyílt párbeszédet folytatni, tárgyalni és megegyezésre jutni kell. Rendkívüli kihívás ez az erdélyi magyarság és Magyarország, nem kevésbé a románok, illetve Románia számára” – fogalmazott az 1989-es romániai forradalom elindítója.
Kijelentette:
„Íme, a román-magyar párbeszéd első és legfőbb tétele, melyből nem szabad engednünk, melynek lényegét úgy foglalhatjuk össze, hogy az elvesztett erdélyi területekért jogokat, éspedig autonómiát követelünk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a román politikum szemében vörös posztó, ellenben azt is tudjuk, hogy ebből a követelésből, ha élni akarunk, nem engedhetünk” – húzta alá Tőkés.
Hozzátette, ezzel együtt változatlanul ki kell tartani egy romániai kisebbségi törvény elfogadása mellett, és a küszöbön álló közigazgatási reform kérdése is a remélt román-magyar párbeszéd napirendjére kívánkozik. Kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács történelmi régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezése szellemében ragaszkodni kell ahhoz, hogy magyar többségű régióinkat ne taszítsák kisebbségi helyzetbe, ahogy az Szlovákiában történt.
„Legfőbb problémáink és jogos igényeink megoldásra várnak” – fogalmazott Tőkés László. Megtárgyalásuk céljából nyilvános felhívással fordult Románia közméltóságaihoz: fogadják el a meghívást a következő szabadegyetemre, „és a fennálló román-magyar politikai partnerség keretében vállalkozzanak a nyílt szívű, egyenes párbeszédre közös dolgainkról”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatal ki akarja lakoltatni Fejes Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust, a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság vezetőjét. Kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy hathatósan járjon közbe az ügy megoldása érdekében.
Az idei tábor nagy hiányzójának nevezte a június végén elhunyt Kincses Előd ügyvédet, „a temesvári forradalmi ellenállás, valamint a marosvásárhelyi ellenforradalmi, fekete márciusi események hősét”, kérve a jelenlévőket: méltóképpen becsüljék meg életét és művét.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
szóljon hozzá!