Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság Tőkés László EP-képviselő szerint, aki csütörtökön közleményben számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról.
2013. május 09., 12:292013. május 09., 12:29
2013. május 09., 15:012013. május 09., 15:01
Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés\".
Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
„Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt\" - áll a levélben.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk\" - idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz „arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság\".
„Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által - is - buzgón védelmezett kisebbségei?\" - zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
 
          A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
 
          November 8-án, Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója és első püspöke halálának évfordulójához közeledve 27. alkalommal tart emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház.
 
          Kovászna megyében, egy illegális kavicsbányát működtető háromszéki cég székhelyén tartottak csütörtök reggel házkutatást a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság Különleges Beavatkozási Szolgálatával.
 
          Száz évet töltött Pollmann Lucianna vincés nővér, akit születésnapja alkalmából a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviselete is felköszöntött.
 
          Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Árkos zászlaja és a Szatmár megyei Börvely címere – tájékoztatott az RMDSZ.
 
          Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából.
 
          Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtök reggel elsőfokú szélriasztást adott ki Kolozs megye hegyvidékére.
 
          A korábbi gyakorlattól eltérően a bíróságok egyre több olyan gépkocsivezetőt ítélnek letöltendő szabadságvesztésre, akik felfüggesztett vagy bevont jogosítvánnyal, illetve ittas állapotban ülnek volánhoz.
 
          Gyertyagyújtással és népzeneszóval emlékeznek a kolozsvári Házsongárdi temetőben azok sírjánál, akik gazdagították az erdélyi magyar kultúrát.
 
          
szóljon hozzá!