Nyugat-Európában adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosak legyenek az ingatlanok
Fotó: Rédai Attila
Nagy érdeklődés mutatkozik a szeptember 15-én induló, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó program iránt, sokan akarják az elsők között benyújtani az igénylésüket. A lapunknak nyilatkozó építőmérnök elmondta, a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
2020. augusztus 24., 07:592020. augusztus 24., 07:59
Rámozdultak a szakcégek a román környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó programra. Bár a pályázati útmutató szerint ezúttal nem a kivitelezőknek, hanem a kedvezményezett magánszemélyeknek kell benyújtaniuk az igénylést, a társaságok ajánlják szolgáltatásaikat, termékeiket, sőt segítséget nyújtanak az iratcsomó összeállításában is.
hiszen a támogatás odaítélésének egyik előfeltétele az energetikai audit elvégzése.
Czine Zsolt építőmérnök – akinek cége is készít energetikai felmérést és auditot – lapunknak elmondta, a tapasztalatok szerint az újabb építésű családi házaknál már jobban figyelnek az energetikai hatékonyságra, de a legtakarékosabbnak számító passzívházig általában még minden ingatlant lehet tovább fejleszteni, hogy növeljék ezt a szintet, és C-ről B-re vagy B-ről A-ra módosuljon a lakás besorolása. Az energetikai vizsgálat elkészülte után javaslatokat is megfogalmaznak, milyen beruházásokkal lehet energiatakarékosabbá tenni az épületet.
Fotó: Rédai Attila
Elsősorban a homlokzatszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés- vagy éppen a hűtésrendszerek korszerűsítésével érhető el a legjobb eredmény – mutatott rá lapunknak Czine Zsolt. Télen a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbség meghaladhatja a 40 Celsius-fokot, és ha ilyenkor hőkamerával megvizsgáljuk az épületet, kiderül,
Nem mindegy, milyen anyagokkal szigetelik a homlokzatokat, hiszen a kőzetgyapot drágább, de hatékonyabb, mint a polisztirén, ez utóbbinál is számít a szigetelőanyag vastagsága. A nyílászáróknál hasonlóképpen nagyok a különbségek, Nyugat-Európában a műanyag ajtókat-ablakokat lecserélték fára, de ezt is lehet fokozni, hiszen a háromrétegű üvegablak a leginkább energiatakarékos.
A fűtésrendszerek esetében sem mindegy, milyen fűtőanyagot – gáz, fa, elektromos energia vagy biomassza – használnak, és milyen mennyiségben, mennyire autonóm a rendszer. Bár Costel Alexe környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, jelenleg a romániai házak nagy része nem megfelelően hőszigetelt, ezért a külső falak okozta energiaveszteség eléri a 30, az ablakok vagy a tető okozta energiaveszteség pedig a 25 százalékot, a szakértő szerint ez nem ennyire egyértelmű. Minden lakásban más az energiaveszteség, rengeteg tényező befolyásolja, ezért ugyanazzal a beruházással nem lehet ugyanazt a hatékonyságot elérni.
Fotó: Rédai Attila
A társadalom és az egyén számára egyaránt előnyös, ha minél energiatakarékosabbak az épületek: a tulajdonosok kevesebbet fizetnek az energiáért, és ha ebből kevesebbet használnak, kevésbé szennyezik a környezetet.
– szögezte le a Krónikának az építőmérnök. Hozzátette, Nyugat-Európában már adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosabbak legyenek az ingatlanok, de a román kormány által meghirdetett támogatási program is ezt a célt szolgálja. Czine Zsolt kifejtette, a minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
Az Energetikailag hatékony lakás elnevezésű program keretében legtöbb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatás igényelhető a Környezetvédelmi Alapon keresztül. Erre az évre 430 millió lejes költségvetést jelentettek be, az összeg mintegy 9000 igénylés finanszírozására elegendő.
Fotó: Rédai Attila
A támogatás odaítélésének előfeltétele egyrészt az energetikai audit elvégzése, másrészt olyan projekttel kell jelentkezni, amelynek kivitelezésével legalább egy osztállyal nő a lakás energetikai hatékonysága. A programra szeptember 15. után online lehet jelentkezni, az igénylés elfogadásakor minden jelentkező kap egy egyedi azonosítószámot, és 60 nap áll a rendelkezésére, hogy benyújtsa a teljes dossziét. A beruházást 18 hónapon belül kell megvalósítani. Az ehhez szükséges felszereléseket az országon belül bárhonnan beszerezhetik a kedvezményezettek, a munkálatokat azonban kizárólag erre szakosodott cégek végezhetik. A Környezetvédelmi Alap végül újabb energetikai auditot végez, és kifizeti a beruházás költségének 60 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!