
Nyugat-Európában adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosak legyenek az ingatlanok
Fotó: Rédai Attila
Nagy érdeklődés mutatkozik a szeptember 15-én induló, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó program iránt, sokan akarják az elsők között benyújtani az igénylésüket. A lapunknak nyilatkozó építőmérnök elmondta, a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
2020. augusztus 24., 07:592020. augusztus 24., 07:59
Rámozdultak a szakcégek a román környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett, a lakások energetikai hatékonyságának növelését célzó programra. Bár a pályázati útmutató szerint ezúttal nem a kivitelezőknek, hanem a kedvezményezett magánszemélyeknek kell benyújtaniuk az igénylést, a társaságok ajánlják szolgáltatásaikat, termékeiket, sőt segítséget nyújtanak az iratcsomó összeállításában is.
hiszen a támogatás odaítélésének egyik előfeltétele az energetikai audit elvégzése.
Czine Zsolt építőmérnök – akinek cége is készít energetikai felmérést és auditot – lapunknak elmondta, a tapasztalatok szerint az újabb építésű családi házaknál már jobban figyelnek az energetikai hatékonyságra, de a legtakarékosabbnak számító passzívházig általában még minden ingatlant lehet tovább fejleszteni, hogy növeljék ezt a szintet, és C-ről B-re vagy B-ről A-ra módosuljon a lakás besorolása. Az energetikai vizsgálat elkészülte után javaslatokat is megfogalmaznak, milyen beruházásokkal lehet energiatakarékosabbá tenni az épületet.
Fotó: Rédai Attila
Elsősorban a homlokzatszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés- vagy éppen a hűtésrendszerek korszerűsítésével érhető el a legjobb eredmény – mutatott rá lapunknak Czine Zsolt. Télen a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbség meghaladhatja a 40 Celsius-fokot, és ha ilyenkor hőkamerával megvizsgáljuk az épületet, kiderül,
Nem mindegy, milyen anyagokkal szigetelik a homlokzatokat, hiszen a kőzetgyapot drágább, de hatékonyabb, mint a polisztirén, ez utóbbinál is számít a szigetelőanyag vastagsága. A nyílászáróknál hasonlóképpen nagyok a különbségek, Nyugat-Európában a műanyag ajtókat-ablakokat lecserélték fára, de ezt is lehet fokozni, hiszen a háromrétegű üvegablak a leginkább energiatakarékos.
A fűtésrendszerek esetében sem mindegy, milyen fűtőanyagot – gáz, fa, elektromos energia vagy biomassza – használnak, és milyen mennyiségben, mennyire autonóm a rendszer. Bár Costel Alexe környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, jelenleg a romániai házak nagy része nem megfelelően hőszigetelt, ezért a külső falak okozta energiaveszteség eléri a 30, az ablakok vagy a tető okozta energiaveszteség pedig a 25 százalékot, a szakértő szerint ez nem ennyire egyértelmű. Minden lakásban más az energiaveszteség, rengeteg tényező befolyásolja, ezért ugyanazzal a beruházással nem lehet ugyanazt a hatékonyságot elérni.
Fotó: Rédai Attila
A társadalom és az egyén számára egyaránt előnyös, ha minél energiatakarékosabbak az épületek: a tulajdonosok kevesebbet fizetnek az energiáért, és ha ebből kevesebbet használnak, kevésbé szennyezik a környezetet.
– szögezte le a Krónikának az építőmérnök. Hozzátette, Nyugat-Európában már adókedvezményekkel ösztönzik, hogy energiatakarékosabbak legyenek az ingatlanok, de a román kormány által meghirdetett támogatási program is ezt a célt szolgálja. Czine Zsolt kifejtette, a minisztérium által meghirdetett programban nem egyszerű a részvétel, ám a szakcégek segítenek a pályázóknak.
Az Energetikailag hatékony lakás elnevezésű program keretében legtöbb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatás igényelhető a Környezetvédelmi Alapon keresztül. Erre az évre 430 millió lejes költségvetést jelentettek be, az összeg mintegy 9000 igénylés finanszírozására elegendő.
Fotó: Rédai Attila
A támogatás odaítélésének előfeltétele egyrészt az energetikai audit elvégzése, másrészt olyan projekttel kell jelentkezni, amelynek kivitelezésével legalább egy osztállyal nő a lakás energetikai hatékonysága. A programra szeptember 15. után online lehet jelentkezni, az igénylés elfogadásakor minden jelentkező kap egy egyedi azonosítószámot, és 60 nap áll a rendelkezésére, hogy benyújtsa a teljes dossziét. A beruházást 18 hónapon belül kell megvalósítani. Az ehhez szükséges felszereléseket az országon belül bárhonnan beszerezhetik a kedvezményezettek, a munkálatokat azonban kizárólag erre szakosodott cégek végezhetik. A Környezetvédelmi Alap végül újabb energetikai auditot végez, és kifizeti a beruházás költségének 60 százalékát.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!