A Cenk alatti város főtere várhatóan idén is megtelik a Brassói Magyar Napok közönségével
Fotó: Brassói Magyar Napok
Újdonságként Brassó megyei néptánccsoportok vonulnak fel a Cenk alatti városban szeptember 11. és 17. között tartandó, 13. Brassói Magyar Napokon, amelynek bővül a programkínálata, és ismét magyar szótól lesz hangos Európa egyik legszebb, emblematikus főtere – mondta el a Krónikának a kulturális rendezvénysorozat főszervezője, Toró Tamás.
2023. szeptember 04., 08:572023. szeptember 04., 08:57
2023. szeptember 05., 19:342023. szeptember 05., 19:34
„Tizenharmadjára is magyar szótól lesz hangos Brassó főtere! A Brassói Magyar Napok a találkozások ünnepe” – közölték a Cenk alatti város immár hagyományos rendezvénysorozatának szervezői. A szeptember 11. és 17. között szervezendő kulturális eseménysorozatról Toró Tamás főszervezőt kérdeztük, aki hangsúlyozta: természetesen újdonságok, de immár hagyományos programpontok is szerepelnek a nemcsak a brassói és barcasági magyarságot, de a Székelyföldet és a helyi románságot is megszólító kínálatban.
Koncertek is szerepelnek a Cenk alatti magyar ünnep kínálatában
Fotó: Brassói Magyar Napok
„Újra szeretném hangsúlyozni az alaptézisünket, miszerint miért fontos, hogy Brassóban megszervezzük a magyar fesztivált. Brassó az egyedüli nagy dél-erdélyi város, ahol jelentős számú magyarság él, és a megyében is számottevő a magyarság létszáma, közben ez
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint miként alakult a helyi magyarság aránya. „Brassó megyében 40 ezerről megközelítőleg 30 ezerre csökkent a magyarok számaránya, a városban pedig 14 ezerre csökkent, mintegy 4 ezer fővel lettünk kevesebben. Ennek ellenére még mindig jelentős létszámról beszélhetünk, és ebből kell kiindulni, hogy még Aradnak, Temesvárnak is – mert nagyjából ezekhez a városokhoz hasonlítjuk magunkat – van magyar színháza, nekünk viszont nincsen. Tehát a Brassói Magyar Napok számunkra több mint fesztivál, gyakorlatilag ez a kultúra” – fejtette ki a főszervező. Hozzátette, más, szerencsésebb erdélyi városokban van magyar kulturális intézményhálózat, és még emellett szerveznek fesztiválokat, ami mintegy „hab a tortán”,
Szeptember közepén szervezik a 13. Brassói Magyar Napokat, nemcsak a környékről várnak érdeklődőket a szervezők
Fotó: Brassói Magyar Napok
„A programot illetően évről évre megpróbálunk újítani, tovább lépni különböző kulturális műfajok irányába, és igyekszünk megtartani tradicionális elemeket is, amit minden évben folytatunk. A hagyományos elemek közé tartozik a főtér „birtokbavétele” négy napon keresztül, amikor miénk a brassói főtér, ami nemcsak Románia, Erdély, hanem Európa egyik legszebb főtere és ennek a „birtokbavételnek” szimbólumértéke van” – fogalmazott Toró Tamás. Kifejtette, tudva azt, hogy mennyi közelharcot vívnak Erdélyben sok városban a főterek belakásáért a magyar ünnepeken, ez nagyon jelentős mozzanat. Azt is elmondta, hogy szintén
„A szobor jelentősége nagyon mélyen él a brassói magyarság lelkében, szívében, tudatában és az odalátogatás fontos esemény. Újításnak számít viszont, hogy igyekszünk most az eddiginél nagyobb teret adni az In memoriam Reiff István Barcasági Néptánctalálkozónak. Újdonság, hogy fel fogunk vonulni a városközpontban az összes résztvevő néptáncegyüttessel, több száz, népviseletbe öltözött emberrel. Ez úgymond »erődemonstráció«, amelyen a Brassó megyei, barcasági csoportok mutatkoznak be” – fogalmazott Toró Tamás. Azt is elmondta, hogy
Toró Tamás főszervező (balról)
Fotó: Brassói Magyar Napok
A Brassói Magyar Napok tradicionális elemei – a könyvbemutatók, borkóstolók, tárlatok – természetesen szintén várják a közönséget. „Nagy koncerteket is lesznek, e tekintetben a különböző korosztályok mind megtalálhatják a kínálatban a kedvükre valót: jön a fiatalabbaknak szóló Anna and the Barbies, de itt lesz Brassóban az idősebbek körében kedvelt Dolly Roll, vagy a Republic, és meghívtuk a szászrégeni Titán zenekart, amelynek a szerzeménye megnyerte a tavasszal A Dal versenyt” – sorolta a főszervező. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy
„A Brassói Magyar Napoknak a látogatottsága úgy szokott alakulni, hogy a közönségnek körülbelül 60 százaléka brassói, barcasági, és rengetegen jönnek a Székelyföldről is. Pár éve megfigyelhető, hogy nemcsak mi, brassóiak megyünk a nagy székelyföldi kulturális fesztiválokra, ők is eljönnek hozzánk. Jó látni, hogy az összes történelmi székely székről jönnek érdeklődők. De érkeznek bizony Brassóiba a magyar napokra az óceánon túlról is, hiszen sokan ekkorra időzítik a családi látogatásaikat, osztálytalálkozókat, különböző együttléti programokat” – sorolta a főszervező.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a helyi románság is érdeklődik a kulturális fesztivál iránt. „Immár sok éve megfigyelhető, hogy szeretik a koncertjeinket, nyilván a gasztronómia, a kézműves vásár is nagyon kedvelt a körükben.
Szeretettel várjuk a román ajkú érdeklődőket is” – mondta Toró Tamás. A Brassói Magyar napok részletes programja az esemény Facebook-oldalán található.
Hiánypótló és sokat jelent a környékbeli magyarság számára a Brassói Magyar Színházfesztivál, amelyet immár hatodik alkalommal szerveznek meg a Cenk alatti városban.
Színes programkavalkáddal érkezik tizenegyedik kiadásához a Brassói Magyar Napok. A kulturális rendezvénysorozatot idén szeptember 12-19. között tartják – adják hírül a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!